Vilma-ház

A VILMA-HÁZRÓL

A somogyszobi Luther u. 24 szám alatti épületet 1839-ben építette a református , jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház volt Somogyszob első tégla parasztháza. Az eredetileg zsuppos háznak földes padozatú, két 6×6-os szobája volt. Nagy szobája, nagy mestergerendája is mutatja a család módosságát. A tisztaszobának az utcára két ablaka néz, az udvarra a harmadik. A lakószobának is az udvarra egy, a hátsó udvarra két ablaka néz. Az ablakokon bújtatott vasrács volt, melyet helyi mester készített.

A füstöskonyha, mely a Ház éke, 4x4m-es , egy 6 kenyeres és egy kacsasütő kemence van benne padkával. A konyhából lehet fűteni a két szobát is, melyekben cserépkályhák voltak. A konyha füstvetője 42 cm széles , egy fából bárdolt gerenda, mellyel párhuzamosan egy hatalmas boltív vezeti el a sok füstöt a széles kürtőhöz, ami a jurták világát őrzi. Az előtte levő pitarból , kívülről nyílik mind a három helyiség. Levédéséig a Puskások tulajdonában volt az ingatlan. Semmit nem változtattak rajta, csak a 60-as években a zsuppot cserélték le cserépre és a villanyt vezetették be.

Az 1960-as években kiemelten foglalkoztak a kutatók a Luther utca 24.alatti portával, ekkor elkészítették az akkor még teljes porta felmérését „ Dr Kerecsényi Edit dolgozatában már 1967-ben megfogalmazódott a Vilma- ház, a gazdasági épületek, a méhes, a pince, a kútház védelmének, megmentésének igénye is.” ( Dobosyné Antal Anna 2oo4, február, Örökségvédelem: Tájháznyitás Somogyszobon ) A méhest Szennára vitték a somogyszobi portára, a többi elpusztult. Puskás Vilma halála után 1982-ben országos műemléki rangot kapott a megmaradt lakóház, s kormányzati segítséggel községi tulajdonba került. A helyreállítási munkák pénz hiánya miatt elakadtak, és 20 évig nem történt semmi. 2001-ben a KÖH műemlék- helyreállítási programja keretében jelentős anyagi támogatással és Dobosyné Dr Antal Anna kitartásával sikerült a házat Bagó László kivitelezésében a Ház védelmére és működtetésére létrehozott Vilma Háza Alapítvány közreműködésével és az Önkormányzat segítségével az épületet fölújítani, fölavatni és átadni a köz javára 2003. szeptember 6-án. A Ház berendezését a falu polgárai adták össze. A régi szellemi, tárgyi emlékek gyűjtése még ma is tart. Az ingatlan, a rajta levő épületekkel az önkormányzat tulajdona, a gyűjtemény, berendezés és egyéb ingóságok a Vilma Háza Alapítványé.

A portára a Hosszú portáról a kinti kemence, a parókiáról a zsaluszerkezetes melléképület, Háromfáról egy fonott góré, a szobi postától a kút és a Szalaiék portájáról a méhes került áttelepítésre az idők folyamán. Minden telepítés a műemlékvédelem engedélye alapján történt.2009-ben megtörtént a leltározás Vidák Tünde néprajzos vezetésével, közel 1000 db-t vettettünk leltárba, ebből 290 kovácsszerszámot. Azóta hivatalosan is muzeális kiállítóhely a Ház, gyűjteménye: közgyűjtemény. A műemlék és portája egy tájház-lánc tagjaként rajta van a világörökség várólistáján.

2014-ben pályázati úton a hátsó udvarra egy új, nagy melléképületet építtettünk Szakonyi László építész tervei alapján , Spanics Ágnes elnökünk szervezésében, melyben nagy konyha kemencével és nagy foglalkoztató van. Itt kapott helyet a kovácsműhely is. 2017-18-ban a foglalkoztató tetőtere került beépítésre, ahol egy nagy kiállítóteret rendezünk majd be. 2018-ban elkészült a fészer is.

Az alapítvány

Az Alapítvány a műemlékház megmentésére és működtetésére létrejött nonprofit szervezet, melynek feladata és célja a falu tárgyi és szellemi múltjának felkutatása, összegyűjtése megőrzése és átörökítése a későbbi generációknak. Alapítóelnöke Spanics Katalin.
Ezt a munkát a “vilmások” végzik, kik ingyen munkájukkal járulnak hozzá az Alapítvány működéséhez.

Támogasson minket!
Kérjük, hogy adója 1%-val támogassa a Vilma-Háza Alapítvány munkáját!
Adószám: 18775222-1-14
Bankszámlaszám: 67000045-19999434
A Vilma-Háza Alapítvány közhasznú szervezet, mely a műemlék ház megmentésére, és működtetésére jött létre.

Somogyszob rövid története

Somogyszob Belső- Somogyban a Balatontól délre 5o km-re, Kaposvár-Gyékényes között fekvő halmazfalu. Az Árpád-korban királynéi birtokként „ Següsd” vármegyéhez tartozott,( Emlitík, hogy volt gyékényvára a kora Árpád-korban.) A muhi- csatavesztés után 7 kanász kísérte IV. Bélát Somogyszobról Segesdre a népemlékezet szerint. Legújabb kutatás szerint az első írásos említése 1230-ból, egy períratból való, majd 1295-ben egy adománylevélben is említik. Ekkor már volt plébániája. Előfordul Zub, Zoob, Szub, és Szobb alakban is. A név egy akkori személynévből eredhet. A XV. században sok tulajdonosa volt, a török időkben többször elpusztult, a visszaszivárgó lakosság az új hitre tért át.1744-ben templomukat és a már működő iskolájukat bezáratták, a falut a veszprémi káptalansághoz csatolták.1785-ben a református Puskás János és Pálfi József elment Budára-Bécsbe- Budára gyalog, templomépítési-jogot szerezni. Először egy paticsfalú templomot építettek, mely 40 év múlva leégett, új templomuk 1841-ben készült el szilárd anyagból,amit 1837-ben kezdték építeni  A mostani katolikus templomot az esztergomi főkáptalan 1779-81. években építette barokk stílusban  egy mesterséges dombra, melyről a népemlékezet azt tartja, hogy törökkori tömegsír volt. 1855-ben kolerajárvány pusztította a falut.

Az evangélikus templom 1941-ben épült.

-ban Somogyszob lélekszáma a környéken levő pusztáival együtt 98o fő vomár postája és távírdája.A falu régen sokkal kisebb volt , 1867-ben még a falu nyugati vége a mai Erzsébet -kertnél volt “Mikor tudomást szereztek a kiegyezésről, elmentek este az emberek a templomba imádkozni, énekelni. Utána fáklyás felvonulást rendeztek a falu végéig. Így ünnepelték meg a kiegyezést”  187o-ben megépült a Dombóvár-Gyékényes vasútvonal, 1892-93-ban a barcsi- balatonszentgyörgyi szárnyvonal is elkészült. Megnőtt a falu lélekszáma is. Az első kaszinó 1896- ban alakult, 19o1-ben körjegyzői székhely lett, 19o2-ben olvasókör, 1914-ben iparoskör alakult. 19o7-ben vette föl Szobb a Somogyszob nevet megkölönböztetésül a Hont-megyei Szobtól, mely ma testvérvárosa.

S.K

Régi képeslapok a faluról.