Vilma-ház

Varasdy család

Két nemesi család élt Somogyszobon, a Varasdv és a Náray család. Közülük most a Varasdy családot mutatjuk be.
Varasd, / ma Varazdin, Horvátország / város. A délszláv zsupánság központja volt, a vár köré II. Endre szervezte meg Varasd vármegyét 12o9- 1217. között.

Varasdy Márton 1689-ben Lipót császártól kapta a nemesi oklevelet. „Mi, Lipót, Isten kegyelméből a rómaiak fölséges választott császára, Németország, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia stb királya…Őrök emlékezetül hagyjuk, kiket, jelen levelünk érdekel,….hogy tekintettel a Mi kedvelt hívünknek Varasdy Mártonnak hűséges és jeles cselekedeteire…..,jelesen az Érsekújvári erődnél / Nyitra jobb partján, ma Szlovákia / az 1663.-ik évben a török megszállás alkalmával Forgács Ádám gróf generálátusa alatt, hol az ellenség által kényszerhelyzetbe állítva is vala, azonkívűl 1685- ben, ugyanazon Érsekújvári erőd alatt katonáskodása által a harctérről győzelmes fegyvereivel vonult el, s továbbra is ugyanazon hűségnek és állhatatosságnak buzgalmával önmagát felajánlani és megtartani ígéri. Varasdy Mártont …a Magyar királyság s a hozzátartozó részek nemeseinek osztályába sorozzuk, iktatjuk és írjuk…. Neki mostantól fogva, ezután a jövőben és örök időkre, ugyanazok kegyek, kiváltságok, tisztelet, engedmények, szabadalmak, jogok, jelességek stb járnak, amelyekkel a valódi, régi, s kétségenkívül helyezett Nemesi Magyarországnak és a hozzákapcsolt tartományoknak bármiképpen is jog szerint, vagy régi szokás szerint rendelkeznek, élnek s felruházva vannak. És az Ő mindkét nembeli örökösei és leszármazottai hasonló képpen…… Neki ezután a jövőben és örök időkre ugyanazon bajnoki jelvényeket …. pecséten, ruházaton, okiratokon, gyűrűkön, zászlókon, pajzsokon, sátrakon, házakon, , sírhelyeken…felruházzuk, és feladjuk a kitüntetetteket, azok utódait és leszármazottait…… A mi császárságunkban, Ausburgban , 1689, december 1…..Széchenyi György, esztergomi érseki, Kolonics Lipót biboros alozár, kalocsai érseki, Fényessy György egri érseki, Mikulics Sándor , zágrábi érseki, Korompay Péter nyitrai érseki, főpásztorok, és főurak aláírásával.” /Az eredeti címeres levélből fordította: Rardossodorik segédlelkész, 191o. január. 3.-án, Felsősegesd./

Az utolsó Varasdy-ház padlásán találtuk a következő okiratot,: „ Levéltári kutatásról szóló okirat. 1827/14o. György, Lőrinc néhai Varasdy József fia a közigazgatási központhoz közel él. A nagyméltóságú Pozsonyi Közigazgatás az általános gyűjteményből tanúsítja, hogy a szabad királyi városban ugyanilyen néven szerepel. Október 3o.-án 1754-ben kiadott tanúság levél révén az év hatodik számú iktatott ügyirat szerint…… Hitelesítő és felülvizsgáló: Nyitra, /ma Szlovákia/ 1827. szeptember 17. Begnak Ignác A közigazgatás levéltárosa.” / Köszöni a Ház Benza Miklós plébános úrnak a latinról magyarra való fordítást. Az okirat eredeti példánya Boros Mária tulajdona./
’1866-ban a somogyszobi gyülekezet avval a kéréssel fordult a főkáptalanhoz, „alázatosan könyörgünk, hogy az egy tenyérnyi földet sem bíró protestáns lelkészünkkel és rektorunkkal éreztetni akart kegyességét akképpen gyakorolja, hogy az uradalmi táblákhoz nem tartozó, Szob és Baráti között kis maradék darab földet, nekik adományozni méltóztassék.”/ Nem kapták meg/. Ezt a kérelmet Varasdy György és Varasdi Illés is aláírta.

A Továbbiakban a leszármazottak emlékezetére hagyatkozunk. Varasdy Jánosnak, ki evangélikus volt, 3 fia született, János, Illés és József. Feltehetőleg ő építette 1882-ben, a ma is eredeti állapotban álló házat, amely a Rákóczi út 1 szám alatt található, és a falu még egyetlen, döngölt padozatú háza /földes/, mely, bár nem lakják, mégis teljesen száraz. Valószínű, hogy a tetőszerkezete egy bontott vízimalomból készült, mint a Dencsi-Horváth házé / Kálvin u 32./ A nagy portából, mi a mai tápos bolttól Kiss István telkéig ért, nagy réttel, tóval,- három házhelyet alakított ki, a három fiának. József lakott a Rákóczi út 7. számú házban, felesége a vései Király Katalin, ki magas növésű asszony volt. A gazdálkodás mellett, jó kezű ezermesterként a lányainak szövőszéket, (mi ma is megvan) és ajtót is készített. Két lánya volt, Erzsébet és Rozália. Rozália fiatalon meghalt. Erzsébet volt az , ki színes selyemfonállal szőtte a kelengyéjét ./ A Kaposvári Néprajzi Múzeumban sincs ilyen/. Erzsébet lánya, Erzsébet és Rozália, Erzsébet lánya Vilma /Leposa/, ki Horváth László, és Horváth István édesanyja. István és családja az Alapítvány tevékeny segítője, lányuk, Zsófia. Rozália lánya Horváth Erzsébet / Horváth-Kiss Örzse/, ki a hagyományoknak őrzője, és a Vilma-háznál ennek aktív művelője. Ő temettette el, talán a faluban utoljára édesanyját, Rozáliát, házi szövésű halottas lepedővel. Hohéné Vincze Zsuzsannával 5o év után Ő öltözött újra népviseletbe, átörökítve ezt a szokást az utókorra. A Vilma-Házi Hírmondónak állandó munkatársa. Férje Kiss István, fiuk, István, ki kurátor a Háznál, felesége, Eta, szintén kurátor és az alapítvány pénztárosa. Egy lányuk van, Adrienn. Illés háza a Rákóczi út 5.-ös szám alatt épült, /Ma Fisli ház helyén/ Három gyermeke született, Erzsébet, Katalin és László, László korán meghalt, Erzsébet elkerült Kaposvárra, Katalinnak is két lánya volt, Nagy Erzsébet és Nagy Irma, aki itt lakik a falunkban. Irmának is két lány született Kolozsvári Anikó, ki szintén itt lakik, itt volt iskolaigazgató, és Kolozsvári Gyöngyi . János 1883.-ban született, ő maradt az apai házban. 9 kh földjén 1924 óta gazdálkodott, 12oo négyszögölön volt szőlője, és méhészkedett is. Cséplőgép tulajdonosként bércséplést is vállalt. A Polgári Olvasókör tagja volt, a falu életében, mint községi elöljáró, és mint közbirtokossági ptárnok vett részt. Az I. Világháborúban az orosz fronton küzdött, hol súlyosan meg sebesült, bronz vitézségi éremmel tüntették ki. 1938.-ban vadászjeggyel rendelkezett, egyedül neki volt a faluban dongó, dinamós biciklije. 195o.-ben 2oo ft-.ért jegyzett nyereménykötvényt a tervkölcsönön. Egy fia született, Sándor, ki Rinyabesenyőn halt meg. Sándor adta oda az eredeti címeres levelet egy ottani tanítónőnek, ki őt gondozta. Gyermek nélkül halt meg. Varasdy János nevelt lánya Csákány Júlia volt, ő volt az utolsó lakója a varasdy-i háznak. Júlia lánya Boros Mária, ki Nagyatádon él. A Varasdy és Varasdi nem tartja rokonnak egymást. Varasdi-i birtok volt majdnem az egész kis utca keleti sora, Ott lakott Varasdi János, született 1852-ben, meghalt 1936-ban.( Rezes Varasdi Jánosnak hívták egyik ősét aki a baráti erdő irtásakor egy odvas fában sok rézpénzt talált valamikor nagyon régen, innen ragadt rájuk a rezes melléknév) Neki három lánya volt, Erzsébet, Júliana, és Rozália. Ez utóbbi Katona György felesége lett, egy lányuk született, Katona Erzsébet, kinek fia: Antalfi József, ki somogyszobi lakós. Az egész postadomb és a délre húzódó rét, mind varasdi-i birtok volt. A kinyúló rétek a ház- telkekhez tartoztak. Júlia Vésére került férjhez, férje az I.-Világháborúban hősi halált halt, három árvát hagyott maga után. Erzsébet a Luther utcában, az apai házzal szemben, a Bódis családba került. Három lánya született, Erzsébet, Katalin és Júlia. / Várjuk a leszármazottak további kiegészítő
adatait./ SK
Vilma-házi Hírmondó (1995. október)

A Varasdy családról írt kiegészítő adatokat Vértes Gellértné Nagy Zsuzsanna: „ Mi az Illés- ágról származunk, kinek Pálfi Erzsébet volt a felesége….Varasdy Katalin Nagy Jánoshoz ment férjhez, ők a nagyszüleim, Erzsébet férje Kertész István lett, ki vasutas volt. Varasdy Katalinnak három gyermeke született, Sándor gyermekként meghalt, Erzsébet és Irma, ki Kolozsvári István tanító- igazgatóhoz ment férjhez …..Varasdy János felesége Jekisa Juliana volt…Varasdi János bíró volt ( a mai Czink-házban lakott), kitelepítés után feleségével Balatonfenyvesre került, a vasútnál dolgozott, Fenyvesen is halt meg…. Milyen gyönyörűséges, hogy dédnagymamámat csak Édesmamának szólítottuk!…A kiterjedt családhoz nagy szeretet fűz. Sok élményem kötődik Somogyszobhoz! Még iskolás is voltam rövid időre, mikor beteg volt az édesapám. De a szüretek, a lakodalmak, az istentiszteletek, a búcsú, a koszorúslányság, mind, mind felejthetetlen! Egyszeri gyönyörűség volt!” Szeretettel üdvözli: Vértes Gellértné Nagy Zsuzsanna
2oo5. október 18. Kaposvár

SK