Somogyszobi katonák az I. világháborúban abc sorrendben

Somogyszobi katonák az I. világháborúban abc sorrendben

Antalics testvérek: György +, Illés + és József

Antalics György +

1893-ban régi evangélikus szobi családban született. 6 elemit végzett, gazdálkodó kisbirtokos volt. A háború kitörésétől haláláig a 44-es közös gyalogezrednél szolgált, mint géppuskás a szerb, orosz , majd az olasz fronton. Családjának írt tábori lapjaiból is lehet következtetni 3 harcszíntérre. A 44-es ezred kötelékében az orosz fronton harcolt, mikor 1917.október 6-án ellenséges golyó eltalálta és meghalt. Kitüntetései: O1, Br. vit. é., K.cs.k. Halála körülményei ismeretlenek. Sírja helye is ismeretlen. (forrás:44-es gyalogezred és unokaöccse, Antalfi József közlése a Hősök könyvében)

Antalics Illés +

1896-ban született régi szobi evangélikus családban, 6 elemit végzett, gazdálkodó kisbirtokos volt. 1915-ben vonult be Pécsre a 19.honvéd gyalogezredhez, az orosz frontra ment a 2.menetszázaddal. Bukovinában és orosz fronton küzdött. Ismeretlen helyen esett el, az időpont is ismeretlen. Utolsó tábori lapját a frontra induló vonaton írta. (forrás: Unokaöccse, Antalfi József közlése a Hősök könyvében)

Antalfi (Antalics) József

Régi evangélikus és református somogyszobi kisbirtokos- gazdálkodó családban született 1890-ben. Öten voltak testvérek. Iskoláit Somogyszobon végezte. 1911-ben vonult be a 11.tábori tűzérezredhez tényleges katonai szolgálatra. A világháború kitörése után a szerb hadszíntérre került. Részt vett a sabáci harcokban, majd az orosz frontra vezényelték, ahol részt vett ezrede összes ütközetében.1918. Novemberében szerelt le. Kitünttései: O1, O2, Br. vit. é. K. cs. k. Első felesége Katona Erzsébet volt, kitől fia, József születésekor elvált. Második felesége Tóth Julianna lett, kitől még 3 fia született: Gyula, Árpád és Miklós Az I. világháborúban szerzett érdemeiért, elismeréséül a Vitézi Rend tagja lett 1924-ben, ekkor magyarosította a nevét Antalicsról Antalfi-ra.

(forrás: Vilmás gyűjtés, 44-es gyalogezred)

Bálint József õrvezetõ, gazdálkodó

Somogyszob, 1915. december 11-én vonult be, az orosz hadszíntéren harcolt 4 hónapig. Részt vett a Toporoutz-Baranze, Pruth melletti ütközetekben. 1916. jnius 11-én sebesülten fogságba esett. A legnagyobb pergõtûzben is megállta a helyét. Felesége: Hegedüs Júlianna, fia : József(forrás:19.HONVÉD GYALOGEZRED TÖRTÉNETE)

Benke Sándor

Benke Sándor 1890-ben született „Balháson”. Tényleges katonai szolgálatra 1913-ben vonult be az I. h. huszárezredhez Kecskemétre. A háború kitörésekor még tényleges katonaként került az orosz harctérre, ahol részt vett a kelet-galiciai, orosz-lengyelországi harcokban 1917-augusztusáig. Ekkor a MÁV. részére fölmentették. Többször is kitüntették. A MÁV-tól 1924-ben ment nyugdíjba. A háborúban szerzett betegségbe 48 éves korában halt meg. (Huszárruhás nagy esküvői képe a Ház gyűjteményében van). Testvére, Benke János +a háborúban szerzett betegségbe hunyt el 1919-ben. (Magyar Huszárok, vilmás gyűjtés)

Benke Sándor

Birkás József MÁV főintéző, állomásfőnök.

1882-ben született Somogyszobon katolikus családban, Középiskoláját Csurgón végezte, a vasúttiszti tanfolyamot Budapesten szerezte meg 1908-ban. Pályáját Újdombováron kezdte, További állomáshelyei: Jákó, majd Gyékényes. 21-ban kerül vissza szülőfalujába, ahol főintéző lett. Élénk társadalmi életet élt, alapítója a Vasutas-körnek, ahol elnök volt, és a Polgári olvasókörnek, ahol örökös díszelnök. Az Iskolaszék és a és a Polg. Lövészegylet tagja.A háború alatt a hadiforgalom, csapatszállítás terén kifejtett működéséért arany érd.ker.a. v. é. szalagján kitüntetést nyert.(forrás: Somogy Vármegye)

Birkás József

Esze József gazdálkodó

Somogyszobon született 1889-ben, édesapja Esze János, édesanyja Bódis Erzsébet ( Esze-házban alakult meg Somogyszob első kaszinója 1896-ban) A 44-es gyalogezrednél szolgált 1910-ben, mikor kitört a háború, így 1914. július 27-én vonult be háborús szolgálatra. Harcolt a szerb hadszíntéren, részt vett az ezrede összes ütközetében, egyszer megsebesült. Később a román, majd olasz fronton küzdött, Piave mentén és az azt követő harcokban, A front összeomlása után leszerelt . Kitüntetései: Br. vit. É, K. cs. k, seb. é. , (forrás:44-es gyalogezred)

Fazekas (felső)József földműves, közvitéz

Fazekas József 1897. július 13-án született református, régi szobi családban. Anyja neve Bódis Katalin volt. Az I. világháborúban a csurgói gyal. ezredhez vonult be 1916-ban, mint II. zlj. 7. sed, közvitéze. Kék szemű, apró legényke volt. 1918. november 1-én esett olasz hadifogságba, ahonnan 1919. novemberében érkezett a csóti hadifoglyok gyűjtő táborába, ahol megkapta a leszerelési igazolványát .( az irat a Vilma-ház gyűjteményében van) . A katonai szolgálatból való felmentését 1920-ban kapta meg. Ez az igazolás a Ház gyűjteményében van. Részt vett a II. világháborúban a Délvidékért folytatott harcokban, amiért kitüntetést kapott, mely szintén a Ház gyűjteményében található a dögcédulájával együtt. Nem nősült meg, A család gazdaságában, a kaszói hercegi erdészetben, majd a TSZ-ben dolgozott. Fazekas József 1960. szeptember 23-án halt meg. (forrás: vilmás gyűjtés)

Fazekas (felső) József

Fazekas (Gergely) József

1899-ben született régi szobi református családban.( Ragadványnevük a Gergely volt, mivel 10-12 Fazekas nevű család élt a faluban)) 19 éves korában ment el a háborúba, a tüzéreknél szolgált. A háború után hazajött, nem volt hadifogoly. 1928-ban lett vasutas, 38-ban állandósították, pályamunkás lett. „Olyan becsületes vasutas volt, hogy mikor a nagy hidegben a lábára fagyott a csizsma, akkor is végigvizsgálta a szakaszát”. Felesége szintén Fazekas, Fazekas Rozália volt , két gyerekük született: József és Rozália. (vilmás gyűjtés)

id. Fazekas (Gergely) József

Horváth Ferenc szakaszvezetõ, MÁV tiszt

Somogyszob, 1913. októberében vonult be, a világháború kitörése után szerb és orosz hadszintéren zászlóaljtörzs telefonosztag parancsnoki beosztásban. Részt vett a Sianki és a Szceavinka meletti harcokban.1915. Júniusában fogságba esett, 1919-ben szabadult . Felesége: Novák Mária, gyermekei: Ilona és István.(forrás:19.HONVÉD GYALOGEZRED TÖRTÉNETE)

Horváth Dencsi János

Horváth (Dencsi) János 1888-ban született régi református módos szobi családban.Édesapja Horváth János, édesanyja Dencsi Kata. A Templom ( ma Kálvin) út végén 4 Horváth-ház közül az utólsóban lakott. Felesége Kisgyura Katalin volt, három gyermekük született: Erzsébet, János és István (István már a halála után született meg). Részt vett az I. világháborúban, 1918. szeptemberében jött haza. Legyengült szervezetét megtámadta a spanyolnátha, 3 hónap múlva, 1918. decemberében belehalt betegségébe. A három árvát özvegye (Dencsi Kata néni), aki gyönyörűen szőtt, egyedül nevelte föl. (forrás: Vilmás gyűjtés)

Hosszú István gazdálkodó

1890.ben született Somogyszobon régi református családban Édesapja Hosszú István, édesanyja Vincze Kata. Tényleges katonai szolgálatra 1912-ben vonult be Kecskemétre a 4.h. h.e-hez. . Itt érte a világháború kitörése. Az elsők között került ki az orosz harcszíntérre és ott részt vett przemysli, tarnopoli, , stb. harcokban. 1917-ben az olasz frontra vitték, ahol az assiagói harcokat küzdötte végig.. Kitüntetései: O2, Br. kétszer és K. cs. k.99.( forrás: A magyar huszár)

Hosszú (Tópá) József jegyző, tartalékos zászlós

Hosszú József 1896. január 8.án született Somogyszobon, egy tősgyökös szobi családban. Elemi iskoláit Somogyszobon, középiskoláit Csurgón végezte, majd Győrben tette le a jegyzői tanfolyamot, ahol oklevelet kapott. Az I. világháborúba a háború másodi évében vonult be katonai szolgálatra, volt orosz és a román fronton, a vöröstoronyi -szorosban hadifogságba esett. 19 hónapig volt hadifogoly, ahonnan súlyos maláriával került haza. Betegségéből fölgyógyulva 1918. szeptemberében az olasz frontra küldték. Az I. világháburú végén mint tartalékos zászlós szerelt le.

Jegyzői munkáját 1922-ben kezdte Somogyszobon. A társadalmi életben sok szerepet vállalt, a Levente Egyesületben oktatott, az önkéntes tűzoltó egyesület elnöke lett. Felesége József Julianna lett. aki 1908-ban született. Két fiuk született, József és Miklós. Hosszú József, a falu jegyzője 1944. karácsony szent estéjén elment gyalog úttalan utakon az erdőn keresztül Nagykanizsára, a közigazgatási főhadiszállásra az evakuálás alóli mentesítő levélért, amit meg is kapott. Így Somogyszob a helyén maradt! Háború után az új rendszer kikezdte, írtóhadjárat indult ellene az újságban is, 1951 Hortobágyra deportálták az akkor már a fiánál Hosszúfaluban lakó feleségével együtt. Ingóságait árverésre bocsátották, fölprédálták.A meghurcoltatás után Lábadon telepedtek le József fiúknál. Hosszú Józsefné 1959-ben, Hosszú József 1961-ben halt meg. Lábadon temették őket el.

Hosszú József
http://vilmahaz.hu/2017/12/30/somogyszobi-szuletesu-jegyzonk-hosszu-jozsef-volt/ (forrás:19.HONVÉD GYALOGEZRED TÖRTÉNETE, vilmás gyűjtés)

Jung József gyalogos, kádármester

Somogyszobról 1916-ban vonult be, az orosz hadszintéren harcolt 6 hónapig. Mûszaki kiképzést kapott. 1917. szeptemberében Volhiniában megsebesült. Felesége: Nagy Rozália, gyermekei: József, János és Béla.(forrás:19.HONVÉD GYALOGEZRED TÖRTÉNETE)

Bátyja , Krömeng János , orosz fronton halt meg.

Kasza János õrvezetõ, gazdálkodó

Somogyszob, 1915. december 15-én vonult be, az olasz és orosz hadszíntéren harcolt 16 hónapig, részt vett Troposzoutz ?-Baranze, Piave melletti harcokban. 1916. június 28-án megsebesült a Kárpátokban. A.K.cs.k tulajdonosa. Felesége: Bertók Katalin, bátyja Kasza Sándor az orosz hadszíntéren halt hõsi halált.(forrás:19.HONVÉD GYALOGEZRED TÖRTÉNETE)

Kasza Sándor gazdálkodó

Kasza Sándor 1891-ben született Kasza György és Takács Julianna első
gyermekeként régi szobi református családban. Gazdálkodó volt .A galíciai
hadszíntéren harcolt a 44. gyalogezredben őrvezetőként..1915.03.20.-án halt hősi
halált Wolla Michowa mellett, amely település ma Lengyelországban található.( forrás: Dr. Kasza

Károly Imre katolikus kántortanító

1889-ben született Szentán (Ötvöskonyi?), 1909-ben végzett a tanítóképzőben Csurgón és utána a somogyszobi katolikus iskolába került. Itt tanított 40 éven át.

. Katonai szolgálatra 1917 nov. havában Budapestre, a 32. cs. És kir. Gyalogezred őrszolgálatos csapatához egyéves önkéntesnek. Budapestről az olasz harctérre került 1918. márc. 6-án. Itt a 26. hadtestparancsnokság kötelékébe tartozó 38-as, majd 101. számú ezredhez osztották be. Innen került haza betegen 1918. szept. 1-én. Felesége, Banga Margit Hódmezővásárhelyről, mint postáskisasszony került Szobra. Férhezmenetele után felmondta az állását és csak a családjának élt, Két gyermekük született, Margit és Béla. Tevékenykedett az egyesületi és szövetkezeti életben. A Hangyaszövetkezetnek alakulásától kezdve könyvelője és 1934-től kezdve ügyvezető igazgatója. Somogyszobon maradtak életük végéig. Károly Imre 1969-ben, felesége 65-ben halt meg.

Károly Imre néptanító

http://vilmahaz.hu/2016/07/02/karoly-imre-somogyszobi-katolikus-tanito/ (forrás: vilmás gyűjtés, Somogy Vármegye)

Kisgyura János gazdálkodó

Somogyszobon született 1888-ban . 1910-ben a 44-es gyalogezrednél szolgált és 1914. június 27-én vonult be háborús szolgálatra, az ezreddel ment a szerb hadszíntérre. Harcolt a 2. lembergi csatában, a Kárpátoknál, majd Orosz-lengyelországban. A Pietrikow körüli harcokban súlyosan megsebesült, hosszú kórházi ápolás után bevonult segédszolgálatra alkalmasnak találták és mint ilyen teljesített szolgálatot a forradalom kitöréséig. Kitüntetései: Br. vit. é.. K.cs. k.,Seb.é. .Felesége: Jakab Katalin, nevelt lánya: Szabó Margit, unokája: Szabó Elemér Tihamér (forrás:44-es gyalogezred)

Kisgyura János kántortanító

1898-Somogyszobon született, régi szobi református-evangélikus családban. Édesapja Kisgyura János, édesanyja Vincze Katalin. Korán árvaságra jutott, a Vincze család nevelte, tanítatta. A középiskolát Csurgón végezte. Mint e. é. önkéntes vonult be a 44-es gyalogezredhez 1916 május 29-én. A tartalékos tisztiiskolát Gablonzban végezte és a román hadszinttérre ment. Részt vett az összes hadműveletekben , majd az olasz hadszíntérre került, ahol az összeomlásig harcolt az összes ütközetben. Hazajötte után 1920-tól kántortanító-igazgató lett Alsósegesden. Felesége a borosjenői Penyigei Manczur Erzsébet, gyerekei: János és Katalin.(forrás: 44-es gyalogezred, vilmás gyűjtés)

Baranyás Kisgyura fivérek: György és Illés

Kisgyura (Baranyás) György gazdálkodó

Kisgyura György 1887-ben született, régi református szobi családban, négyen voltak testvérek. A rendes katona idejét töltötte Pesten, mikor leszerelt, akkor tört ki a háború. Testvére mellé került az olasz frontra. „Csattogott a puskagolyó a köveken, még az egérlyukba is bebújtunk volna,” mesélték a csatákról. 6 évig volt katona. „De 10 év kellett ahhoz, hogy túl tudjak lépni.” A háború után megnősült, felesége Puskás Katalin volt. Két lánya született, Katalin és Erzsébet. (forrás: vilmás gyűjtés)

Baranyás Kisgyura György

Kisgyura (Baranyás)Illés gazdálkodó

Kisgyura Illés régi szobi református családban született 1885-ben . A 44-es gyalogezredhez 1906-ban került , a mozgósításkor háborús szolgálatra jelentkezett. Az I. világháborúban a testvérével, Györggyel került egy helyre. A szerbiai hadszíntérre ment, ahol részt vett az ezred összes hadműveletében, majd 1915. májusában az olasz hadszintérre vezényelték. Harcolt Görz környékén, majd Doberdón, de 1915.szeptemberében súlyosan megsebesült. Hosszas ápolás után bevonult, majd felülvizsgálat után, mint rokkantat elbocsátották a hadsereg kötelékéből. Felesége: Puskás Julianna. 1905-ben született leánya, Erzsébet, férjezett neve : Nagy Józsefné (Piros Örzse).A vállán kapott lövés miatt, a bal keze megbénult. Sérült kezén mindig kesztyűt hordott. A háború után nehezen, de tovább gazdálkodott a család segítségével. „Apró magokat ő tudott a legjobban vetni a családban, ha nagyon kellett, a kaszát rákötötte a kezére, úgy kaszált”. (vilmás gyűjtés, 44-es gyalogezred)

Kisgyura (Mátyás)József gazdálkodó

1890. október 16-án született Somogyszobon. Régi szobi református család sarjaként. 1914. ben kötött házasságot Kisgyura (névrokon) Rozáliával. Részt vett az I. világháborúban. Elmondása szerint 56 hónapig volt hadifogságban. Fogsága alatt Cseljabinszkban (Csilabinsznek mondta) és Szamarkandban , vagy akörül dolgozott egy magángazdaságban. Úgy mesélte, jó gazdái voltak. 1920 évek elején jött haza. 5-6 éves lányát, aki 1915. január 7-én született, ekkor látta először. Lábujjai a háborúban, hadifogságban lefagytak, élete végéig kampósbottal járt. „Egy kis falapot faragott, amit ruhával bebugyolált, azt tette a cipője orrába„, így egészítve ki a lábfejét. 78 éves korában halt meg.(forrás: vilmás gyűjtés)

Kisgyura József

Kisgyura Sándor

Somogyszobon született1896-ban régi szobi református családban.Középiskoláját Nagyatádon végezte. Gazdálkodó, szőlőművelő gazdaember volt. Tisztéget viselt a Tűzoltó Testületben, Lővész Egyesületben, stb. Az I. világháborúban az orosz, olasz fronton kűzdött, ahol idegsokkot kapott. 1918-ban szerelt le. Kitüntetései: vas érd. Ker. a. v. é szalagján., Károly cs. ker.(forrás: Somogy Vármegye)

Apa, és két fia a Kisgyura családból

id. Kisgyura József gazdálkodó

Somogyszobon született 1866-ban régi szobi református családban. 1915-ben vonult be a 44.es gyalogezredhez, mint népfölkelő és a háború végéig mint segédszolgálatos teljesített szolgálatot. Felesége néhai Pálfi Julianna, gyermekei: György, János és József+. Az utóbbi a 44-es gyalogezred kötelékében harcolva hősi halált halt. Unokái : Erzsébet és Irén.(44-es gyalogezred)

Kisgyura György gazdálkodó

Somogyszob 1895-ben született régi szobi református családban. A 44-es gyalogezredhez 1915. május 15-én vonult be háborús szolgálatra és kiképzése után ment ki az orosz hadszíntérre. Részt vett az ezred összes ütközetében, majd lekerült az olasz hadszíntérre, ahol két ízben is megsebesült. Tulajdonosa a K.cs.k és a Seb.-é.nek. Felesége : Radák Erzsébet, leányai: Erzsi és Irén( Forrás:44-es gyalogezred)

Kisgyura József +

Somogyszobon született régi szobi református családban , a 44-es gyalogezred kötelékében teljesített harctéri szolgálatot. Megszerezte a §2.Br. Vit. É és K.cs.k-et Az olasz hadszíntéren hősi halált halt. (forrás:44-es gyalogezred)

Kisillés József gazdálkodó

Somogyszobon született 1883-ban .1904-ben tényleges katonaként szolgált a 44-es gyalogezrednél. A világháború kitörésekor jelentkezett háborús szolgálatra. A szerb hadszíntérre ment a Sabánchoz, majd az orosz frontra került. Harcolt ezrede összes ütközetében az orosz hadszíntéren, ahol 1917. október 30-án súlyosan megsérült és kórházba szállították. Kitüntetései: Br.vit. é., K.cs.k., Felesége Varasdi Julianna, gyermekei: József, János és Julianna. Tagja volt a községi képviselő-testületének, a vármegyei bizottságnak, elnöke az olvasókörnek, a Hangya szövetkezet felügyelőbizottsági tagja, és választmányi tagja volt a Somogy Vármegyei Kisgazdák Szövetségének. (44-es gyalogezred)

Kiss József +

(Fajtám Kiss József édesapja)

1882-ben született , 1914-ben vonult be. Isonzónál és Szerbia különböző helyein harcolt, ahol megsérült, Újvidéki kórházban ápolták, majd itthon halt meg 1915. okt. 17-én. Feleségét (szül : Varga Katalin) hadiözveggyé, fiát, Józsefet, aki megjárta a Don-kanyart, hadiárvává nyilvánították. (forrás: vilmás gyűjtés)

Kiss József

Klinger Imre tizedes, malomtulajdonos

Balatonszentgyörgyön született 1886-ban. A malomipari szaktanfolyamot Budapesten végezte 1913-ban. Az I. Világháborúba 1915. február 15-én vonult be, az orosz fronton harcolt 24 hónapig. Résztvett : Kirlibaba, Toporoutz-Baranze melletti harcokban. Pruton, visszavonuláskor megsérült . 1917-ben felmentették. A Nemzeti Hadseregben 1920-ban teljesített szolgálatot, mint tizedes. 1921-ben már önálló üzemében darálással és vámőrléssel foglalkozott. Somogyszobi malmát, melyet 1925-ben alapítottak, 1927-ben megvette, fejlesztette, 5-6 emberrel dolgozott benne. Felesége: Arany Anna, a korábbi malomtulajdonos lánya lett. Gyermekei: Anna, Ilona, Mária és Adorján. 1938-ban született meg Irma nevű lánya. Az Iparos Kör, a Polgári Olvasó Kör, a Vasutas Kör, a helyi Róm. Kath. Iskolaszék, és még az Országos Méhész Egyesület tagja.

Unokaöccse: Halász József az olasz fronton halt meg.(forrás:19.HONVÉD GYALOGEZRED TÖRTÉNETE és a család közlése)

Kovács Illés ny. tiszthelyettes

Szobról 1914. június 23-án vonult beszolgálatvezetõi beosztásban. Toporonz-Baronze, Pruth, Capul, Radautz körüli harcokban vett részt, 1917. aug. 5-én megsérült. Halált megvetõ bátorsága példaértékû A Z.o. Ezüst v.é ponttal , bronz v.é. Két sávval érem tulajdonosa.

Felesége Varga Erzsébet, gyermekei József és Ilona meghaltak, testvére: Kovács József az oszosz fronton halt meg.(forrás:19.HONVÉD GYALOGEZRED TÖRTÉNETE)

Kulcsár Gyula e.é.ö. szakaszvezetõ, elemi iskola igazgató

Kulcsár Gyula 1891. március 24-én született Inkén (Somogy vm.). Tanítói oklevelet 1911-ben szerzett Csurgón. Első állomáshelye Senyeháza volt, ahol 1913-ig tanított. 1913-ban a somogyszobi gyülekezet választotta meg tanítójának. Somogyszobról vonult be 1914.július 28-án a 19. h. gy e-hez. 1915. június 7-én fogságba esett, addig a szerb és orosz hadszintéren harcolt járõrparancsnoki beosztásban. Kitüntetései: 2.oszt. Ezüst y.é K.cs és Háb.e.é.

A fogságból 1921-ben tért haza. A falu kulturális életét felvirágoztatta. Szindarabokat, néptánc csoportot, megemlékezéseket, tanfolyamokat , elõadásokat szervezett, kiállításokat rendezett. Levente Egyesület fõoktatója volt. Egyesületekben tisztségeket viselt. A falu öregei, mint legendára emlékeznek rá. Munkája elismeréseként 1932-ben igazgatói címmel tüntették ki. 1948-ig a református elemi iskola tanítója, 1948-1952 között az államosított iskola igazgatója volt. Felesége Kató Ilona, gyermekei: Gyula, István és Valéria.1952-ben nyugdíjba vonult, Csurgóra költözött. 1952-tõl 1954-ig a II. számú Általános Iskolában tanított,1955. augusztus 15-én, Csurgón halt meg. (forrás:19.HONVÉD GYALOGEZRED TÖRTÉNETE, vilmás gyűjtés)

http://vilmahaz.hu/2016/06/06/kulcsar-gyula-szobi-reformatus-tanito/

Ladila József gazdálkodó

Iharosberényben született 1891-ben. Somogyszobról vonult be 1912-ben tényleges katonai szolgálatra, a mozgósításkor háborús szolgálatra jelentkezett. Az orosz frontra ment, ahol részt vett a II. lembergi csatában és a kárpáti harcokban, itt megsebesült. Felépülve bevonult a pótzászlóaljhoz, onnan ismét az orosz frontra került és harcolt ezrede összes ütközetében 1917 közepéig , mikor gránátszilánktól másodszorra is megsérült. Felgyógyulása után az olasz hadszíntéren, a Piave mentén harcolt. A front összeomlása után az ezred maradványával jött haza. Kitüntetései: Károly csapatkereszt és a Sebesülési érem. Felesége: Mezei Rozália, leánya-Rózsa. Mezei Ferenc a sógora, az orosz hadszíntéren harcolva halt hősi halált.(forrás:44-es gyalogezred)

Mayhoffer Ödön százados, földbirtokos

Földbirtokos, bankár A Hohenlohe hercegtől bérelt földeken gazdálkodott. Jó volt a kapcsolata a falusi gazdákkal, ő vette meg a vetőmagot nagyban a szobiaknak is. A környéken neki v0lt csak szürkemarhája, Egy rézkolompja a Ház gyűjteményében van. Somogyszobról, 1914 júliusában vonult be a 19. h. gy. E-hez és a világháború alatt a szerb és orosz hadszíntéren kûzdött. 26 havi harctéri szolgálat alatt századparancsnok és zászlóaljsegédtiszt volt. Részt vett ezrede majd minden jelentõsebbb ütközetében. 1916 szeptember 14-én a a Capul körüli harcoknál fogságba esett. Kitüntetései:3.osztályú katonai érdenkereszt ezüst és bronz , S.L. A kardokkal, és K és K.

Felesége Nagy Irén, gyermekei: Lili és Zsuzsi(forrás:19.HONVÉD GYALOGEZRED TÖRTÉNETE, vilmás gyűjtés)

Nagy (Piros) József +

Nagy (Piros) József régi református szobi gazdálkodó család sarja. Felesége , Kisillés Julianna belehalt a szülésbe, mikor egyetlen fiúk, Nagy József 1911. október 31-én megszületett. Id piros-Nagy József az I. Világháborúban az olasz fronton hősi halált halt. Az árvát Kiss Józsefné Kisillés Erzsébet, a sógorasszonya nevelte fel.(vilmás gyűjtés)

Nagy Ferenc vendéglős és szállodatulajdonos , őrmester

Nemesdéden született 1882-ben. Somogyszobról ment 1903-1906-ig tényleges katonai szolgálatra a 44-es gyalogezredhez. 1915 elején, mint népfölkelő vonult be az ezredhez. A szerbiai hadszíntérre vezényelték, ahol részt vett az összes hadműveletben, majd átvezényelték a volt cs. és k. 72-es gyalogezredhez. Ennek kötelékében harcolt az olasz hadszíntéren, a doberdói fennsíkon, ahol kétszer is megsebesült. Felgyógyulása után Pozsonyban fegyver nélküli szolgálatra alkalmasnak tartották és mint ilyent az 5. hidászzászlóaljhoz vezényelték. Ennek kötelékében Albániába ment, majd Belgrádba, ahol a kormány konyhafőnökként teljesített szolgálatot a front összeomlásáig. 1918. decemberében szerelt le, de előzőleg a baranyai csendőrtartalék-különítményben mint őrsparancsnok teljesített szolgálatot. Kitüntetései: O2, Br. vit. é., K.cs.k.. Felesége Csörgő Sarolta, gyermekei: Dániel, Bála, Katalin, Mária. Unokái: Ibolya, Ida és Béla.(forrás:44-es gyalogezred)

Nemes István gazdálkodó, kisbíró, tizedes

1891-ben született Somogyszobon. Édesapja Nemes János korpádi származású, édesanyja Fazekas Zsófi, mindketten reformátusok. Nemes János tényleges katonai szolgálatra 1912. október 6-án vonult be a székesfehérvári ménteleposztaghoz. A világháború kitörésekor a 9.h.h.ezredhez helyezték át Marosvásárhelyre, ahonnan 1915. márciusában kikerült az orosz harctérre. Részt vett az 1915-ös tavaszi és nyári kelet.-galiciai és oroszlengyel-országi offenzivában. 1916-ban Wolhyniában harcolt, a román hadüzenet után pedig a Kirlibaba, Kipohing, Jakobéni, Csokanestie, Dorna-Wattra harcvonalon küzdött. 1917. január 31-én orosz hadifogságba esett, ahonnan szökés útján 1918. január 1-jén került haza. Kitüntetései: K.cs. k., és H. e. é és a kard. (forrás: A magyar huszár)

Németh Károly tábori lelkész, lelkész

Németh Károly 1889. évi július hó 6-án született Darányban református családban .A család visszamenőleg 200 éven keresztül sok lelkészt adott Somogynak. Iskoláit Darányban, Csurgón és Debrecenben végezte. A kápláni vizsgát 1912-ben tette le. Alsokról került Somogyszobra lelkésznek. 1917. október végén tábori lelkészi szolgálatra hívtak be a pozsonyi V-ik hadtesthez. Itt szolgált egészen az összeomlásig. 1918. december 1-jén szerelt le, itthon a zavaros állapotok fogadták. A gyülekezet megerősítése és az parókia körüli építkezések, szervezések volt az itt töltött 10 év feladatai. Felesége Zyzda Máriá, Tapolcai lány lett. 1927. augusztus 28-án Keszthelyre megválasztották lelkésznek, ahol a szórványgyülekezeteket szervezte, evangélikus-református templomokat építettek Keszthelyen, Tapolcán, Sümegen.

1943. május 3.án hévízi 525. hadikórház tábori főlelkészeként vett részt a II. világháborúban . 1951-ben esperessé választották, 1956-ban vonult nyugdíjba, 1976-ban halt meg. Forrás: Somogy Vármegye, vilmás gyűjtés)

http://vilmahaz.hu/2018/12/03/szobon-volt-lelkesz-1917-1927-ig-nemeth-karoly/

Németh Károly

Pálfi Ferenc gazdálkodó

1875 januárjában született régi szobi gazdálkodó családban. Édesapja Pálfi József, édesanyja az evangélikus Héjas Örzse. Pálfi Ferenc felesége Németh Julianna lett, a katolikus templom utcájában laktak, gyerekük nem volt. Részt vett az I. világháborúban, Bukovinában halt hősi halált 1916. okt. 18-án. Tetemét felesége hazahozatta, a szobi temetőben temették el végleg. Egy nagy márvány obeliszket állíttatott neki. Visszaemlékezők szerint az asszony elment Bukovinába a halott férjéért . A hazahozatalt Németh Károly akkori szobi lelkész segített lebonyolítani. Németh Julianna nem ment férjhez mégegyszer. A református egyháznak nagy jótevője volt. Terítőt készíttetett az úrasztalra, elszállásolta a legátusokat, küldöttségeket, kifőzte a konferenciára jöttek ebédjét. Mindenben részt vett az egyház életében.

Pálfi Ferenc sírjának feliratai, versei:

„Itt nyugszik a világháború egy hőse, Pálfi Ferencz, szül. 1875-ben, élt 41 évet, meghalt Bukovinában, 1916. okt. 18-án.

Hazám védelmében leltem halálomat, Szülőföldemen aluszom álmomat. Ott az én síri álmom is csendesebb, Hol jó nejem síromra hullat könnyet. Holtan tértem meg már én szomorú vándor, Távoli messze föld idegen tájáról. Nehéz koporsóban porladó tetemem,Hazahozta az én szerető hitvesem.

Szeretete jeléül állíttatta: neje Németh Julianna

Messze idegenben kerestem fel sírod, A szeretet érzete engem odahívott. Könnyebb a fájdalom nékem is ha látom, Áldott poraidat míg viszont meglátom.

Jó Isten nyugtasd meg, kit e sírhant takar,Lelkét örvendeztesd égi országodban.”

(forrás, síremlék, vilmás gyűjtés)

Pálfi József gyalogos, MÁV váltókezelõ

Somogyszobról 1914. decemberében vonult be, olasz hadszintéren harcolt 7 hónapig, részt vett a Kárpátok és Stanislau menti harcokban. Felesége: Kovács Erzsébet, gyermekei:József és Julianna.(forrás:19.HONVÉD GYALOGEZRED TÖRTÉNETE)

Pálmai Ferenc

Az I. világháború alatt behívták katonának, az orosz fronton harcolt, orosz fogságba került. Murmanszknál vasútépítésen dolgozott, mint fogoly. Innen több társával megszökött és szerencsésen visszajött Magyarországra. l9l9-ben nősült meg, felesége Pavelka Józsa, aki szintén a Felvidékről származott.Négy gyermekük született.

Rinyából l926-ban Nagybarátiba (Somogyszob melletti puszta) költözött, ahol Mayerhoffer Ödön által bérelt birtokon dolgozott mint gazdasági ellenőr. l927-ben kapott vitézi rangot. Ekkor lett Pavelkából Pálmai. Kitüntetését a világháborúban tanúsított bátor viselkedéséért kapta. Oroszországban a lövészárokban voltak és az ő vezénylete alatt törtek ki, ebben az ütközetben győztek az ellenség felett. A szobi evangélikus templom felépítése az ő nevéhez fűződik. Felesége l955-ben, ő pedig l957-ben halt meg. (forrás, unokája , Witlinger Zoltán közlése)

Péczer Tivadar katolikus elemi iskola kántortanító

Vámoson született 1881-ben, ahol édesatyja szintén tanító volt. Elemi iskoláit Ordán, a gimnáziumot s a tanítóképzõt Pécsett végezte 1901-ben. Nagybajomban kezdte pályáját, majd 1913-tól Somogyszobon mûködött kántortanítóként. A helyi Levente Egyesület elnöke, az Iparos Kör alelnöke, a Somogyi Újság külsõ munkatársa volt többek között. Az 1914-ben kitört világháborúban részt vett, s július 17-én bevonult a 19. számú honvéd gyalogezredhez, ahol 1917. május 1-ig szolgált. A szerb és orosz harctéren 2 és fél évig harcolt, és ez idõ alatt kétszer sebesült meg, egy ízben gránát légnyomás és füldobhártya -repedés érte. Oroszországban Bresztecskóban hasihagymázon is keresztül esett. 1917. május 1-jén, mint 60%-os hadirokkantat szabadságolták. Kitüntetései: Ferenc József -rend ker, bronz v.é, Károly cs. Ker. És seb. Érem 2 sávval. (forrás: Somogy Vármegye)

Péczer Tivadar.

Puskás (Sári) Ferenc gazdálkodó

1899-ben Somogyszobon született régi református módos családban. A Kálvin utca végén lakott. Apja Puskás Ferenc, anyja Pálfi Erzsébet volt. Az I. világháborúba nagyon fiatalon került, az olasz hadszíntéren küzdött, egyszer meg is sebesült. Volt mikor éheztek a fronton. Egyszer a szakácsuk megfogott egy kutyát, azt készítette el a katonáknak. 1920-ban feleségül vette Hosszú Lídiát, két kislányuk született, Erzsébet (Hosszú Sándorné) és Katalin (Nemes Jánosné). Nemsokára özvegy maradt. Második felesége Zsupándi Katalin lett 1930-ban. Templomjáró emberek voltak. Esténként Kati néni font a rokkáján, Ferkó bácsi már negyedszer olvasta föl a Bibliát, sokáig tökmagolajos pipics mellett. (mécses) A II.világháborúba is bevonultatták.

Puskás (Samu) Ferenc

Puskás József

Puskás József (őrmester)

1880.02.08-án született Somogyszobon, régi református családban. Apja, Puskás József, akinek a családfáját az 1700-as évekig lehet visszavezetni, anyja Ágh Erzsébet. Az első világháborúban az olasz fronton harcolt, ahol meg is sebesült. Ezért sebesülési érmet is kapott. Az egyik magaslat elfoglalásánál a fölérő első háromban benne volt, ezért egy ezüst zsebórát kapott. A fronton töltött idő alatt tüdőbajt is összeszedett. A család emlékezete szerint Karlovy Varyban gyógykezelték. Őrmesterként szerelt le 1918. december 8-án. Mintegy 10 kh. földön gazdálkodott és volt egy 600 négyszögöles szőlő és gyümölcsös is a tulajdonában. Második házasságát 1919.07.28-án kötötte a szőcsényi Kis Máriával. Egy leányuk született, Erzsébet. Ferenc testvérével 1922-ben építették föl a Szt.Imre utcai, 1923-ban ugyanazon tervek alapján a Táncsics u.2.sz. alatti házat, ahova családjával be is költözött. A háborúban szerzett betegsége okán korán meghalt, 1935-ben. A gazdaság így a gazdaság özvegyére és 15 ével lányára maradt. Erzsébet lány Kasza Ferenchez ment férjhez 1938-ban.

(forrás: Dr. Kasza Ferenc(unoka))

Puskás (Karaj) József õrvezetõ, gazdálkodó

1895. 02.01. Somogyszobon született, régi szobi család sarjaként. Somogyszobról 1916. februárjában vonult be, a 19. gyalogezrednél szolgált , az orosz, olasz hadszíntereken harcolt 26 hónapig, mint géppuskás irányzó. Részt vett : Capul, Toporoutz, Brenta menti harcokban, egyszer megsérült. A bronz v. é K.cs kset . É tulajdonosa, hõsiesen harcolt. Felesége: Bordás (Bódis) Erzsébet, fia: József, aki 1921. 09.19-én született és 1977. 03.09-én halt meg itt Somogyszobon. (forrás:19.HONVÉD GYALOGEZRED TÖRTÉNETE)

http://vilmahaz.hu/2017/02/24/karaj-puskas-jozsef-emlekezik-puskasokra-csaladra-haborura-es-az-50-es-evekre/

Nagy Puskás fivérek: István és Sándor

Puskás (Nagy)István gazdálkodó +

Puskás (Nagy)István 1878-ben született régi szobi református családban, még 3 fiú testvére volt. Édesapja Nagy Puskás József, édesanyja Kisgyura Zsófia. Felesége a Baranyás Kisgyura Erzsébet lett. István az I. világháborúban az olasz fronton harcolt, ott halt hősi halált 1917-ben.(vilmás gyűjtés)

Puskás (Nagy) Sándor gazdálkodó +

Puskás (Nagy)Sándor 1883. 03. 01 -én született régi szobi református gazdálkodó családban. 4-en voltak fivérek. Apja Nagy Puskás István, édesanyja Kisgyura Zsófia volt. Felesége Kisillés Erzsébet lett. Az I. világháborúban az olasz fronton harcolt, ahol 1918. 06. 06-án hősi halált halt.(vilmás gyűjtés)

Sipos Csényi János e. é. ö. fõjegyzõ

Somogyszob, 1915. február 15-én vonult be, és még abban az évben le is szerelt. Felesége: Schell Mária Terézia, fia : Tibor.(forrás:19.HONVÉD GYALOGEZRED TÖRTÉNETE)

Sóla József +

Sóla József Alsósegesden született 1881-ben, régi református gazdálkodó családban. Édesapja: Sóla Samu, édesanyja Bóna Örzse volt. 1907-ben kötött házasságot Puskás Erzsébettel. Egy fiúgyermekük született. Az I. világháborúban bevonulása után rövidesen elesett, 1914. november 10-én hõsi halált halt Oglajjanováczon községben. Özvegye és egy árva fiú, József maradt utána. (forrás: vilmás gyűjtés)

Tóth Imre hivatalsegéd

1899-ben született Kaposváron, az I világháborúba fiatalon vonult be. Az olasz fronton harcolt. Isonzót és Doberdót sokat emlegette. A Kálvin utca 36-ban, az utca végén lakott, szinte egyedüli katolikusként, a még akkor színtiszta református utcában. MÁV alkalmazott volt, majd a községházán hivatalsegéd. Ő volt az utolsó kisbíró. Felesége Kovács Julianna volt. Két gyermeke született: József 1921-ben, aki részt vett a II. világháborúban és Imre, aki 4 évesen meghalt. Tóth Imre 1981-ben halt meg. A háborúból hazahozott és elásott , majd 80 év múlva megtalált puskáját a Vilma-ház gyűjteményében láthatjuk, nagy, katonakori képével együtt, (forrás: vilmás gyűjtés)

Tóth Imre

Tormási Mihály szakaszvezetõ, MÁV vonatkisérõ

1911. októberében vonult be tényleges szolgálatra. A világháborúban mint nélkülözhetetlent, fölmentették és a vasútnál teljesített szolgálatot. Felesége Kiss Anna, gyermekei: Margit, Ilona és István.(forrás:19.HONVÉD GYALOGEZRED TÖRTÉNETE)

Varasdy János gazdálkodó, cséplõgép tulajdonos

Szobbon született 1883-ban régi református családban, nemesi család sarja. Nemességüket 1689-ben I Lipót urakodása alatt Nyitrán kapták. Az I. világháborúban az orosz fronton harcolt, ahol súlyosan megsérült, 25% -os rokkanttá nyilvánították. A bronz v.é. tulajdonosa. 9 holdon gazdálkodott, nagy szõlõje volt és méhészkedett is. Cséplõgép- tulajdonosként bércséplést vállalt. Községi elöljáró volt és a Polg. Olvasókör tagja. (forrás: Somogy Vármegye)

Varasdy János

Vincze fivérek: György, József, János, Sándor

Édesapjuk id. Vincze György, édesanyjuk: Fazekas Zsófia, mind a ketten régi, szobi puritán evangélikus családból származtak. Öten voltak testvérek ifj. Vincze György, József, János, Katalin és Sándor. Mind a négy fiú részt vett az I. világháborúban..

Vincze János gazdálkodó, szakaszvezető

Vincze János Somogyszobon született 1890. 05-13-án. 1911-ben vonult be a 44-es gyalogezred tényleges katonaként, a háború kitörése állományban érte. Sabáchoz ment az ezreddel., majd az orosz frontra. Horozana -Wilkánál 1914. szeptember 9-én megsebesült. Felépülése ismét az orosz hadszíntérre került, ahol részt vett ezrede minden ütközetében. A kofofkai erdőben mint egy előretolt táborőrs parancsnoka egy másfél zászlóalj erősségű csapattal sikeresen vette fel a harcot és 150 foglyot ejtett. E haditettel soron kívül lépett elő szakaszvezetővé és a II.o. Vitézségi éremmel tüntették ki. Az ezreddel ment a román hadszíntérre Tölgyeshez, majd Bukovinába, Waschkutzhoz is. 1918. elején az olasz hadszíntérre ment, ahol részt vett a Piave melletti harcokban és a Montello bevételében. Az ezt követő harcok után a front összeomlásakor az ezred maradványával tért haza és leszerelt. Harctéri szolgálata 48 hónap. Kitüntetései: o2. K.é. K, Seb.é., 1912-13-as. Felesége: Horváth Erzsébet, somogyszobi lány lett . Még katona volt, mikor egyetlen kislánya meghalt, temetésén sem tudott ott lenni emiatt. Háború után itthon gazdálkodott, hirtelen halt meg, szántás közben.(44-es gyalogezred,vilmás gyűjtés)

Vincze János

Vincze József

Vincze József 1885. áprilisában született. Részt vett az I. világháborúban.A Boszniából küldött tábori lapokat. Agglegény maradt, korán meghalt. (vilmás gyűjtés)

Vincze József

Vincze György

Ifj. Vincze György 1877-ben született,1901-ben vette feleségül az 1883-ban született Fazekas Ilonát , 3 fiúk született, egy meghalt pólyás korában, egy belefulladt az udvaron átfolyó patakba, egy fiú, György, nőtt fel. Vincze György részt vett az I. világháborúban, a nyíregyházi huszároknál szolgált. Az összeomlás után tért haza. (vilmás gyűjtés)

ifj. Vincze György

Vincze Sándor ny. m. kir. áll. okl. mérnök, főhadnagy,

1894.- ben született Somogyszobon. Érettségi után agrármérnöknek tanult. Egyetemi tanulmányait megszakítva, 1914. októberében vonult be, mint e.é. önkéntes és a tiszti iskola elvégzése után 1915. június 5-én az orosz hadszinttérre ment. Részt vett az üldöző harcokban Dobrotwornál, Krupiccnél, Sopanownál és az Ikwa menti harcokban. 1916. májusában a pótzászlóaljhoz vezényelték, ahol kiképzőszolgálatot teljesített szeptember végéig, mikor újból az orosz frontra ment. Részt vett ezrede összes ütközeteiben 1918. elejéig, mikor az ezreddel az olasz frontra került. 1918. májusában 3 hónapi szabadságra ment, majd augusztusban ismét a fronton jelentkezett. A front összeomlása után az ezred maradványaival tért haza és leszerelt. Kitüntetései: Kat. é. é. a kardokkal. O. Br. vit.é, K. cs. k. Német II.lovas k.

A harctérről küldött levelezőlapjait, kardját, érettségi tablóját, bizonyítványát még mindig becses ereklyeként őrzi a család. Nem nősült meg, korán leszázalékolták. Széles látókörű, nagy műveltségű, kultúrember volt, ki nagy hatással volt környezetére . 61 éves korában, 1957-ben halt meg Somogyszobon.(forrás: vilmás gyűjtés, Somogy Vármegye)

Vincze Sándor