Vilma-ház

Somogyszobi budi-múzeum két m2-en

A WC-k Somogyszobon

Régi szobiak mesélték, hogy még az űrgödrös WC. előtt, 3 karót összekötöttek 2/3 részben, térd magasságában sátor alakzatban, bokor mellé állították, alá szalmát tettek. Ezt az alkalmatosságot használták szorult helyzetükben, esténként a szalmát a trágyadombra dobták, helyére frisset raktak.

Mások azt mondják, hogy a trágyadomb körül 1-1 bokor mögött levertek két karót, térdmagasságban egy harmadikat erősítettek rájuk, erre ültek. Alatta szintén szalma volt, amit esténként a trágyadombra dobtak.

Az első űrgödrös WC-t, amiről tudomásunk van, az 1862-ben épített parókián a veranda végében építették fel. A falusiak mindig nagyobb komfortot biztosítottak papjaik, tanítóik számára, mint maguknak. A következő épített WC , aminek ismerjük az építés idejét, szintén a parókia portáján volt, a 10-es években épült melléképület sarkában. A WC falát, ülőke oldalát téglával rakták ki, a melléképületet zsaluszerkezetes technikával, bontott épületfából emelték. melyet ajándékozási szerződéssel 2006-ban a Bagó-cég telepített át a Ház udvarába pályázati pénzből. A régi WC helyén van most a kis WC- múzeumunk.

Az állomáson, az épület nyugati oldalán voltak az árnyékszékek egy lapostetejű kis épületben, amit a főépülettel együtt adhattak át az 1880-as években. A nyugati részen három illemhely a nőknek, a keleti felén egy Wc a férfiaknak és a vizelde, ami egy fal volt, ennek nem volt teteje. A falat víztaszító festékkel kenték le, aljánál egy vályú vezette el a folyadékot. “Egyszerűen le kellett pisilni a falat.

A 19 sz. végén, 20 sz. elején terjedt el falunkban az űrgödrös WC. A járványok megelőzése érdekében a 30-as években már kötelezték, sőt ellenőrizték, hogy minden portán a szigorú szabályok szerint emeljenek WC-t . Meghatározták a kúttól való távolságot a fertőzések elkerülése miatt.

Felszólítás WC építésére

Volt olyan, aki csak egy gödröt ásott, a falát kidöndölte agyaggal, arra emelt egy fatákolmányt. Ha megtelt, átemelte ezt egy másik kiásott gödörre. A segesdi és az ötvösi hegyben is ilyeneket építettek. Szabályszerű WC-ket épített a többség. Vagy téglából, vagy fából ácsoltak kis házszerű építményt. A gödröket téglával falazták ki lazán, hogy a lé elszivároghasson. Magát az épületet a gödör közepére tették, hogy a padló már a földön volt, nem volt alatta gödör, a gödör az ülőke alatt átnyúlt a WC háta mögé, ezt deszkákkal fedték be. Itt, a WC háta mögött merték ki a tartalmát, ha megtelt. Ezt a munkát a gazda, vagy egy cigányember csinálta. Van, aki Péter bácsira, van, aki Pista bácsira emlékszik. Egy hosszú rúdra erősített I. világháborús rohamsisak volt a merőkéje. “Alacsony, szürke emberke volt, mereven maga elé nézve ment az 1000 éves szomorúságával, jobb karja alatt a merőkével, amit egy rúdra erősített. A fejszét is így hordta, nem vette a vállára.

Törlésre kukoricacsutkát használtak, sok helyen madzagra kötötték és fölakasztották, az újságok elterjedésével az újságpapír vált általánossá, amit vagy fölvágták előre, vagy egyszerűen csak odatették az ülőkére. „Akkoriban sokszor hallatszott kiabálás egy -egy budi felől: papíííírt!!!!!!!!!!”

Éjjel a bimbit használták az asszonyok, a gyerekek. Ezért is éjjeliedény. Ez készülhetett cserépből, kőedény anyagából, üvegből és porcelánból, majd általánossá vált a zománcozott bádogbimbi. A férfiak éjjel is kijártak elvégezni dolgukat. “Az apósom még télen is kiment mezitláb pössenteni”. A gyerekeknek ott volt a kisbimbi. Talán egy nagybeteg gyereké lehetett az a szoba WC, amit az ágy deszkájára lehetett akasztani. Az öregekre, betegekre nagyon vigyáztak. Számukra vagy csináltattak az asztalosnál szoba WC-t, vagy egyszerűen vágtak egy hokedli tetején egy kör alakú lyukat, alá vödröt tettek az alsó deszkarészre. A szék peremére sokszor függönyt akasztottak, amivel a vödröt takartál el.

A II. világháború alatt már minden portán volt WC. Az oroszok el is csodálkoztak rajta: „Itt még a szarnak is van háza!”-mondták. Az ő tábori WC-jük egy kihegyezett rúd volt, egyik oldalán térdmagasságban kb. 50 cm-es lécet erősítettek, A rudat leszúrták, ráültek, aztán mentek tovább.

Voltak érdekes megoldások is. ” Focizni jártunk Somogyszobra. Ilyent még nem láttam, 2 ülőke egymás mellett, de csak egy ajtó volt hozzá.

A fürdőszoba és az vízöblítésű WC-k elterjedésével a régi budik használaton kívülre kerültek. Vagy elbontották őket, vagy limlomot tartanak bennük. Némelyiket még használják kerti munka idején. Sok öreg ragaszkodott a kinti WC-hez. “Apósomnak, mikor beköltöztünk az új házba, kellett építeni egy budit. Azt mondta, hogy ő házban nem végzi el a nagydolgát.”

A hegyen (Ötvöskónyi, Segesd) az egyre kevesebb még megművelt szőlőknél is találunk még öreg WC-ket . Még a faluban is akad 1-2, de újat már nem építenek.