Vilma-ház

Somogyszobi budi-múzeum két m2-en

A WC-k Somogyszobon

Régi szobiak mesélték, hogy még az űrgödrös WC. előtt, 3 karót összekötöttek 2/3 részben, térd magasságában sátor alakzatban, bokor mellé állították, alá szalmát tettek. Ezt az alkalmatosságot használták szorult helyzetükben, esténként a szalmát a trágyadombra dobták, helyére frisset raktak.

Mások azt mondják, hogy a trágyadomb körül 1-1 bokor mögött levertek két karót, térdmagasságban egy harmadikat erősítettek rájuk, erre ültek. Alatta szintén szalma volt, amit esténként a trágyadombra dobtak.

Az első űrgödrös WC-t, amiről tudomásunk van, az 1862-ben épített parókián a veranda végében építették fel. A falusiak mindig nagyobb komfortot biztosítottak papjaik, tanítóik számára, mint maguknak. A következő épített WC , aminek ismerjük az építés idejét, szintén a parókia portáján volt, a 10-es években épült melléképület sarkában. A WC falát, ülőke oldalát téglával rakták ki, a melléképületet zsaluszerkezetes technikával, bontott épületfából emelték. melyet ajándékozási szerződéssel 2006-ban a Bagó-cég telepített át a Ház udvarába pályázati pénzből. A régi WC helyén van most a kis WC- múzeumunk.

Az állomáson, az épület nyugati oldalán voltak az árnyékszékek egy lapostetejű kis épületben, amit a főépülettel együtt adhattak át az 1880-as években. A nyugati részen három illemhely a nőknek, a keleti felén egy Wc a férfiaknak és a vizelde, ami egy fal volt, ennek nem volt teteje. A falat víztaszító festékkel kenték le, aljánál egy vályú vezette el a folyadékot. “Egyszerűen le kellett pisilni a falat.

A 19 sz. végén, 20 sz. elején terjedt el falunkban az űrgödrös WC. A járványok megelőzése érdekében a 30-as években már kötelezték, sőt ellenőrizték, hogy minden portán a szigorú szabályok szerint emeljenek WC-t . Meghatározták a kúttól való távolságot a fertőzések elkerülése miatt.

Felszólítás WC építésére

Volt olyan, aki csak egy gödröt ásott, a falát kidöndölte agyaggal, arra emelt egy fatákolmányt. Ha megtelt, átemelte ezt egy másik kiásott gödörre. A segesdi és az ötvösi hegyben is ilyeneket építettek. Szabályszerű WC-ket épített a többség. Vagy téglából, vagy fából ácsoltak kis házszerű építményt. A gödröket téglával falazták ki lazán, hogy a lé elszivároghasson. Magát az épületet a gödör közepére tették, hogy a padló már a földön volt, nem volt alatta gödör, a gödör az ülőke alatt átnyúlt a WC háta mögé, ezt deszkákkal fedték be. Itt, a WC háta mögött merték ki a tartalmát, ha megtelt. Ezt a munkát a gazda, vagy egy cigányember csinálta. Van, aki Péter bácsira, van, aki Pista bácsira emlékszik. Egy hosszú rúdra erősített I. világháborús rohamsisak volt a merőkéje. “Alacsony, szürke emberke volt, mereven maga elé nézve ment az 1000 éves szomorúságával, jobb karja alatt a merőkével, amit egy rúdra erősített. A fejszét is így hordta, nem vette a vállára.

Törlésre kukoricacsutkát használtak, sok helyen madzagra kötötték és fölakasztották madzagon egy szögre. A kukoricafosztásnál félretett belső, finomabb leveleket is használták törlésre. Az újságok elterjedésével az újságpapír vált általánossá, amit vagy fölvágták előre, vagy egyszerűen csak odatették az ülőkére. „Akkoriban sokszor hallatszott kiabálás egy -egy budi felől: papíííírt!!!!!!!!!!”

Éjjel a bimbit használták az asszonyok, a gyerekek. Ezért is éjjeliedény. Ez készülhetett cserépből, kőedény anyagából, üvegből és porcelánból, majd általánossá vált a zománcozott bádogbimbi. A férfiak éjjel is kijártak elvégezni dolgukat. “Az apósom még télen is kiment mezitláb pössenteni”. A gyerekeknek ott volt a kisbimbi. Talán egy nagybeteg gyereké lehetett az a szoba WC, amit az ágy deszkájára lehetett akasztani. Az öregekre, betegekre nagyon vigyáztak. Számukra vagy csináltattak az asztalosnál szoba WC-t, vagy egyszerűen vágtak egy hokedli tetején egy kör alakú lyukat, alá vödröt tettek az alsó deszkarészre. A szék peremére sokszor függönyt akasztottak, amivel a vödröt takartál el.

A II. világháború alatt már minden portán volt WC. Az oroszok el is csodálkoztak rajta: „Itt még a szarnak is van háza!”-mondták. Az ő tábori WC-jük egy kihegyezett rúd volt, egyik oldalán térdmagasságban kb. 50 cm-es lécet erősítettek, A rudat leszúrták, ráültek, aztán mentek tovább.

Voltak érdekes megoldások is. ” Focizni jártunk Somogyszobra. Ilyent még nem láttam, 2 ülőke egymás mellett, de csak egy ajtó volt hozzá.

A fürdőszoba és az vízöblítésű WC-k elterjedésével a régi budik használaton kívülre kerültek. Vagy elbontották őket, vagy limlomot tartanak bennük. Némelyiket még használják kerti munka idején. Sok öreg ragaszkodott a kinti WC-hez. “Apósomnak, mikor beköltöztünk az új házba, kellett építeni egy budit. Azt mondta, hogy ő házban nem végzi el a nagydolgát.”

A hegyen (Ötvöskónyi, Segesd) az egyre kevesebb még megművelt szőlőknél is találunk még öreg WC-ket . Még a faluban is akad 1-2, de újat már nem építenek.