Vilma-ház

• 

Az öregház, benne a múzeumszoba, a lakószoba és a konyha 

A somogyszobi Luther u. 24 szám alatti épületet 1839-ben építette a református jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház volt Somogyszob első tégla parasztháza. Az eredetileg zsúpos háznak két 6×6-os földes padozatú szobája volt. Nagy szobája, nagy mestergerendája is mutatja a család módosságát. A tisztaszobának az utcára két ablaka néz, az udvarra a harmadik. A lakószobának is az udvarra egy, a hátsó udvarra két ablaka néz. A téglákat sárral rakták egymásra, a benti helyiségeket is sárral vakolták be. Az ablakokon bújtatott vasrács volt, melyet helyi mester készített egykor. Mind a három helyiség a pitarból nyílik.

 Levédéséig a Puskások tulajdonában volt az ingatlan. Semmit nem változtattak rajta, csak a 60-as években a zsúpot cserélték le cserépre, a villanyt vezetették be és az utcai szobát kettéválasztották. 

• 

• 

• 

Az 1960-as években kiemelten foglalkoztak a kutatók a Luther utca 24.alatti portával, ekkor elkészítették az akkor még teljes porta felmérését „ Dr Kerecsényi Edit dolgozatában már 1967-ben megfogalmazódott a Vilma- ház, a gazdasági épületek, a méhes, a pince, a kútház védelmének, megmentésének igénye is.” ( Dobosyné Antal Anna 2oo4, február, Örökségvédelem: Tájháznyitás Somogyszobon ) A méhest Szennára vitték a somogyszobi portára, a többi melléképület elpusztult. Utolsó lakója, Puskás Vilma halála után 1982-ben országos műemléki rangot kapott a megmaradt lakóház, s községi tulajdonba került. A szükséges tervrajzot L, Szabó Tünde készítette. A község a műemlékvédelemtől kapott pénzből (300 000 Ft) megvette a már eladásra megelőlegezett ingatlant (120 000 Ft), majd kicseréltette a padlásdeszkákat és lebetonoztatta a padozatot.   A helyreállítási munkák pénz hiánya miatt elakadtak, és 20 évig nem történt semmi.

• 

• 

• 

2001-ben a KÖH műemlék- helyreállítási programja keretében jelentős anyagi támogatással (3 millió Ft) és Dobosyné Dr Antal Anna kitartásával sikerült a házat Bagó és Tsa Kft. kivitelezésében a Ház védelmére és működtetésére létrehozott Vilma Háza Alapítvány közreműködésével és az Önkormányzat segítségével az épületet fölújítani, fölavatni és átadni a köz javára 2003. szeptember 6-án. A portán adományokból és sok-sok ingyen-munkával épült az utcafronti léckerítés, a déli oldalon karámkerítés, deszkából iker WC, kerti padok, asztalok.  Az átadásra megtörtént a tereprendezés, a virágosítás, régi fajta gyümölcsfákat ültetetése, a portát átszelő árok kiásása. A Ház berendezését a falu polgárai adták össze adományként. A régi szellemi, tárgyi emlékek gyűjtése még ma is tart. Az ingatlan, a rajta levő épületekkel az önkormányzat tulajdona, a gyűjtemény, berendezés és egyéb ingóságok a Vilma Háza Alapítványé. 

• 

• 

• 

 

A múzeumszoba

Az utcai szoba a 19. sz. második feléből származó bútorokkal lett berendezve, múzeumszobaként. Igyekeztünk a reformátusok puritánságát megőrizni a berendezésben is. A hagyományos berendezés mellett van pár ritka darabunk is. Ilyen a működőképes zenélő kép, türelemüvegben a golgota, festett láda, fátyoltartó szekrényke muszlin fátyollal, mirtuszkoszorúval, gyerekrengető lyukas teknő, kászli, karácsonyfarúd, küttők, cserépbimbik. A szobát ünnepek alkalmából fölöltöztetjük, nagypénteken fehérrel, karácsonyra hímes abroszokkal terítjük le a bútorokat, elkészítjük a karácsonyi asztalt, földíszítjük a karácsonyfánkat. Ha közülünk hal meg valaki, akkor a tükröt fehér törölközővel letakarjuk.

• 

• 

• 

• 

• 

• 

A füstöskonyha

A füstöskonyha szinte eredeti állapotban maradt ránk. A hosszanti hatalmas boltív alatt két kemence volt, egyik 6 kenyeres, és a kisebb kacsasütő kemence.  A konyha füstvetője 42 cm széles, egy fából bárdolt gerenda, mellyel párhuzamosan a hatalmas boltív vezeti el a sok füstöt a széles kürtőhöz, ami a jurták világát őrzi. (Központi tűztér, füstelvezetés). A két szoba cserépkályháit is a konyhából lehet fűteni. Itt kerülnek bemutatásra a cserép-,és vaslábosaink, rétessütőtepsik, csobolyó, a fölfüggesztett kenyértartó, liszttartó. Büszkeségünk a régi kőmalom, a régi zsák 1888-ból.   

• 

• 

• 

• 

• 

• 

A lakószoba (volt műhelyszoba)

A műhelyszoba berendezése a kézműves foglalkozások tartásához  már az átadáskor megvolt. Fazakaskorong, kemence, üvegcsiszoló, nemezelő, szövőálvány stb , az Alapítvány erejéből. Már átadás előtt fogadtunk csoportot kézműves foglalkozásra. Itt tartottuk az összejöveteleinket is. Az új nagy foglalkoztató elkészültével lakószobának rendeztük be a már meglevő bútorainkkal.  Ilusztris darab a benne fölállított régi szövőszék. 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

A portára telepített építmények

A portára a Hosszú portáról a kinti kemence, a parókiáról a zsaluszerkezetes melléképület, Háromfáról egy fonott góré, a szobi postától a kút és a Szalaiék portájáról a méhes került áttelepítésre az idők folyamán a porta első felére. Minden telepítés a műemlékvédelem engedélye alapján történt.  A tervrajzokat a Bagó és Tsa készítette a Háznak ajándékba, a padokét és a kerítésekét szintén. A padok alatti téglázást és a járdát az Önkormányzat rakatta le lapjára fektetett táglákkaból.

A kerekeskutat a posta udvaráról az Önkormányzat telepítette át. A fonott górét Háromfáról kaptuk ajándékba, amit a Bagó-cég hozott el és az Önkormányzattal közösen állították föl. A kinti kemence a Kálvin utcai Hosszú portán levő kemence rekonstrukciója. Az Alapítvány saját erőből építette föl első építményként az akkor még csupasz portára. (60 000 Ft)

• 

• 

• 

• 

Saját erőből lecseréltük a kerítés deszkáit 4 sorban a déli oldalon 110 m hosszan. Pályázati pénzből szintén lecseréltük a korhadó asztalainkat, padjainkat. 2014-ben pályázati úton a hátsó udvarra egy új, nagy melléképületet építtettünk, melyben nagy konyha kemencével és nagy foglalkoztató van. Itt kapott helyet a kovácsműhely is. 2017-18-ban a foglalkoztató tetőtere került beépítésre.

• 

• 

• 

2018-ban elkészült a fészer, itt a mezőgazdasági eszközök kaptak helyet. Fél év múlva egy kisebb fedeles is felépült, a zárt részben állítottuk ki a asztalos-kádár műhelyt, mellette a nyitott tér van asztallal, padokkal. 2020-ban a tetőtéri kiállítást is berendeztük, ebben az évben a kamrát is kialakítottuk a fekete-házban, és megnyílt a két m2- en a Budi- múzeumunk is. 2021-ben pályázati forrásból a segesdi szőlőkből áttelepítettünk egy adományba kapott pincét a portára. 

• 

• 

• 

Az itt csak említett, de nem tárgyalt kiállítóterekről önnálló bejegyzés található a KIÁLLÍTÓTEREINK kategória bejegyzéseinél (eddig a méhes, a fekete ház, a budi-múzeum, a présház készült el)

SK