Vilma-ház

A staférungról

Ízelítő és részlet az Atádi Városi Múzeumben tartandó kiállításról a Múzeumok Éjszakáján

Staférung német eredetű szó, tágabb értelemben magyarul kelengye, hozomány.

Régen a lányokat férjhezmenetelkor kistafirungozták. Elsősorban vászonneműből állt: viselőruhák, párnák, lepedők, szalmazsák, derékalj, kendők, abroszok, törülközők, de hozzátartozhattak a lakás felszereléséhez szolgáló használati tárgyak: cserépedények, a ruhanemű tartására szolgáló ládák, bútorok stb. is. A kelengye sok helyen a fiatal pár részére szinte életre szóló ellátást biztosított. „Ahány lánya volt, annyiszor égett le a háza”-tartja a mondás.(forrás:internet)

A továbbiakban csak a somogyszobiak emlékezéseire hagyatkozunk.

A lány hozományát, staférungját a lakodalom után vitték a fiús házhoz.  Itt nem volt szokás bemutatni a falunak, hogy mit kapott a lány „Olyan nem volt, hogy egy lánynak ne legyen kelengyéje, mert akármilyen szegény volt a család, földje volt. Tudott vetni kendert. Azt megfonták, szőtték.”

Moringlevelek: 1883, 1900 és 1915-ből.

Sokszor a két fél szerződésben rögzítette a hozomány mennyiségét, özvegység esetén igényét a családdal szemben. Ez a móringlevél. A hozomány sorsát komolyan vették írás nélkül is. „Mikor én idekerültem, az ángyikám vezette a házat, ő rendezte a családot, Gyermekük nem volt, mikor meghalt, az örököseinek visszavittük, amit hozott stafírungba, így tartottuk illőnek.”

A saférungot még a II.világháború alatt is vagyonnak tekintették: „A zsidó vagyont, a -zsidó staférungot- (T Erzsébetét). Sz. Gyula osztotta szét a vasutas rászorulók között.” „ Mikor bombázták Szobot és égtek a zsupposházak a katolikus templom utcájában, elmentünk a réten keresztül elhozni a nővérem staférungját, mert féltettük. Mi cserepes házban laktunk, ők meg zsupposban”

 

A bolgárok bejövetelekor eldugták, elásták, amit tudtak. „A földes szobában ástuk el a staférungot. Épphogy elsimítottuk, már itt voltak a bolgárok. Azon járkáltak, és nem vették észre.” „A sógorom segített a pajtában gödröt ásni, gumilepedővel bélelt faládákba tettük a staférungot. Megtalálták, egy törölköző lett meg belőle, mit a réten ejtettek el.”  „A kamrában ástuk el egy ládában, de föl kellett venni, mert belementek az egerek.” ”„Mi a pajtában ástuk el, épségben megmaradt, volt, aki az istállójában ásta el, azé tönkrement.” „Az udvaron ástuk el, de följött a talajvíz. Kint szárogattuk, a bolgárok meg csak mosolyogtak.” „Nagy, öntött vasfazekakban, fedővel letakarva a góré alá ástuk a sok hímzett, felszedett ruhát, nem találták meg.”

A libákat szinte a staférunk összegyűjtéséért tartották. A tolla párnákhoz, dunyhákhoz, derékaljhoz kellett, a megpucolt hízottlibákat kereskedőknek eladták, és „ennek az árából futotta színes fonalakra, pántlikákra, szőttesekhez,- alsószoknyákhoz, lepedővégekhez csipkére, efféle luxusra”.

Kelengyeládák, sublot

Nem volt meghatározott mennyiség, ki mennyit tudott vinni a házasságba, annyit vitt. A ruhaneműkön kívül volt a staférungban láda, komód. később szekrény „Ez a szekrény, ami kint van, a nagymamám hozományában volt. Volt párja is. Ő 1899-ben ment férjhez”. Staférungban általában volt 2 dunyha, 6 vánkos, hozzávaló dunyhahuzat, párnahuzat, kb. 6 lepedő, abroszokból is szokott lenni 6-12 különböző használatokra, mindennapi használatra és hímes abrosz is, minden abroszhoz volt 2-3 szakajtóruha (“kocka  alakú”), vékaruha („mikor vékában vitték az ebédet, evvel volt körültakarva. Olyan, mintha egy törölközőt ketté vágtak volna”), 10-12 db. Törölköző is több volt, abból is 10-12 db. Minden lány vitt legalább 3 halottaslepedőt. Egyet magának, egyet az urának, egyet meg az esetleg meghalt gyereknek.

 

Halottaslepedők, szakajtó-és vékaruhák, törölközők és abroszok

Később az I. világháború után már kapott a lány konyha és szobabútort is. „Édesanyám 27-ben ment férjhez, ő már 2 ágyat, 2 szekrényt kapott, 2 éjjeliszekrényt, asztalt is kapott 4 székkel”. „Nekem mostohám volt, de rendes volt, kiadta a tükröst is, pedig az nem járt még abban az időben a szobabútorhoz a hozományban.”

A lányok megkapták a szülőktől a háztartási felszereléseket, edények, tányérok, evőeszköz stb. is. Mi itt a szövött holmikat mutatjuk be többek között, a Vilma-ház gyűjteményéből 2017, június 24-én a Nagyatádi Városi Múzeumban.

 

Párnavégek

Abroszok, párnák

SK