Karaj Puskás József emlékezik Puskásokra, családra, háborúra és az 50-es évekre
Karaj Puskás József
A 30-as években tizenkét Puskás József volt a faluban. Valamikor volt az öreg Puskás Sámuel, arra mondták,hogy Samu, a nagyapám is Puskás József volt, apám is, én is. Öregapámnak azt mondta Szabady jegyző, hogy legyen Kis, Kis-Puskás József. Puskás Arannak is Puskás József volt az apja. Őket Martin -Puskásnak hívták, mert annak az öregapja Martinékhoz nősült. Kasza Ferencnénak az apja is Puskás József volt. Akkor volt a Kis Ernő, annak az öregapja is Puskás volt, Puskás József. Ő úgy nősült oda a Kálmánékhoz, Kálmán Puskásnak mondták. Aki a Sámoczi Erzsi néni férjének a báttya volt, ő is Puskás József volt, az öccsével együtt őket meg Habakukknak mondták. A Vilma apjának meg Bajmi volt a megkülönböztető neve, mert az elődjének a felesége Bajomból való volt. Kasza Feri feleségének az apja, az meg Vájler Puskás volt . A Vájler Ferkó bácsi. A Jekisa Bözsi apja, az meg Jekisa Puskás lett. Volt még egy erdős Puskás is. Karaj Puskások meg mi voltunk. Azért Karaj, mert az öreganyám segesdi lány volt és olyan jó volt mindenkihez, hogy az öreg Boros Jóska bátyám azt mondta neki, hogy olyan jó vagy, mint egy karaj.
.Az öregapám 1864-ben született. De már a 9. gyerek volt, ő is Puskás József volt. Az öreganyám segesdi lány volt, Fodor Erzsébet-, nekik négy gyerekük lett, kettő meghalt, az édesapám meg a Sándor bátyám maradt. A Sándor bátyámat kivitték málenykij-robotba, nem jött vissza. Csiaturiban meghalt 1946 januásr 15-én.
1942-ben mentem a háborúba a Nagyatádra, a gyalogsághoz. Kisiilés Sándor. Kisgyura Pista, Hosszú Jóska, Hosszú Sándor, Nemes János, velük vonultam be, a Hosszú Jóska maradt Körösfőn, ott halt meg .Atádon voltam 1 hónapig, a páncélosokhoz akartam menni, mert ott vagy megmaradnak, vagy meghalnak, de aztán jött egy parancs, hogy egy ember kell Pécsre a légvédelemhez.
43-ban februárjában elvittek bennünket Zalába, Mázakerettyére a honi légvédelemhez. Akkor már ki voltunk képezve. Ott voltunk tűzelőállásban, volt 4 gépágyú, meg az ágyúsok, védtük az olajkutakat. Ki volt vezetve a telefon az ágyúsokhoz, ezt mindig elvágták, közel van a határ és lehallgatták, aztán kiképeztek bennünket csapatcsendőrnek, és akkor ezt vigyáztuk 1 hónapig. Addig nem vágta el senki a zsinórt, nem is próbálták, mert minden 100 m-re ott feküdtünk az erdőben. Ekkor már nyár eleje volt. Mikor hazajöttek a frontról, minket elvittek laktanyába. Ott összeszedték a ténylegeseket és visszahoztak Pécsre. Akkor Pécsen voltam tűzelőállásban a röptérnél aratásig. Akkor szabadságra hazajöttem . Mikor visszamentünk akkor mentem gyengélkedőre nemsokára, mert lepattant a porcogóm gyakorlat közben , mint egy pengének a fele, akkora. Majdnem karácsonyig a kórházban voltam, nem engedtem kioperálni, mert a gyerekek azt mondták, ha kioperálják, megmerevedik a lábam. Akkor azt mondta a főorvos, „piszkos kommunista, egy golyónak elég lesz,” szolgálatképesnek kiküldött, Nem is tudtam 19 évesen, hogy mi az, hogy kommunista. Akkor betettek a GH-ra, Gazdasági -hivatal, mert nem tudtam gyakorlatozni. Én voltam a fölvételező, én adtam ki a szakácsoknak az alapanyagot. Még a VV-seknek is én vételeztem. Mikor jöttek az oroszok, akkor elvittek bennünket Zalavégre november végén, akkor februárban kivittek Németországba, ott kiképeztek bennünket páncélfausznak, április 27-én akartak bevetni minket, május 9-én vége volt a háborúnak. Kovács Pali, az olimbiai bajnok volt az ütegparancsnok századosi rangban, vagány gyerek volt.
Május 1-jén jöttek a franciák be. A magyarok kivitték a pesti és a szombathelyi, és a pécsi, ami megmaradt belőle, légvédelmet és a nagyváradi hadapród iskolát, nehogy az orosz elvigye Az iskola parancsnoka kiállt a francia harckocsi elejébe fehér zászlóval és mondta, hogy itt van Fidise környékén 2000 magyar, megadjuk magunkat a franciáknak. Aztán csak 500-an voltunk, a többiek elszöktek, azonnal pakoltak, hogy jönnek haza. Bennünket elvittek Franciaországba, a szökötteket is összeszedték. Másnap be is mondta az angol rádió, hogy Fidise környékén 2000 magyar megadta magát, és azokra bízzák az orosz hadifoglyok őrzését. Behozták ide azokat az orosz hadifoglyokat, akiket a német elvitt. 16 000 orosz foglyot őriztünk. Az oroszokat bevagonírozták, és szállították őket haza, Oroszországba. Nem éheztünk. Barakkokban laktunk. Ki is lehetett menni, mi szabadon mozogtunk, mikor katonák voltunk, és hadifogolyként is.. Egy évig voltam hadifogoly. Egész Sopronig hoztak haza bennünket, átkísértek bennünket a Franciák a határon Magyarországra. .
Én még Pécsen voltam, mint katona, a főszakács meg Csantavéri volt, ez a lány , a későbbi feleségem, meg eljött látogatóba, de közben jöttek az oroszok, nem tudott hazamenni. Valameddig ott volt Pécsen, akkor elhoztam haza édesanyámhoz, feleségül akartam venni. Akkor 19 éves volt. Én még nem jöttem haza a háborúból, hát ő is elment haza. Otthon volt 2-3 hónapig, szerzett papírokat és akkor visszajött és akkor itt megesküdtünk .
Itthon a lovakat elvitték a németek, üszőt le kellett adni a bulgároknak, mikor bejöttek. Egy csikó itt maradt, meg adtak az egyik ló helyett is egy csikót, egy tehén még megvolt, mikor hazajöttem. Még a kisgazdapárt volt , akkor a Varasdy János bátyám volt itt a kisgazdapárt elnöke, meg az volt a bíró, azt macerálták, hogy kulák, akkor ő lemondott, utána az édesapám lett a kisgazdák elnöke. Mikor föloszlatták a kisgazdapártot akkor lett a Kerezsi meg a Bokor a faluban valaki. Hát ilyen volt akkor a tanultság: Vitnyédi után kiabáltak barátai-Te!! Beszolgáltatási mulasztásod van! Nem adtál le egy vágó marhát! Hát a feleségét Vágó Mária helyett, Vágó Marhának írták be az anyakönyvbe.
Egyre rosszabb volt a helyzetünk. Az volt, hogy lesöpörték a padlást, elvitték még a vetőkrumplit is, Kisilléséktől, a Jóska bácsitól az átaruhát (?), elvagdalták. Pali sógortól, az Esztinek az öregapjától elvitték a biciklit, elvitték a varrógépet. Fajtám Kiss Jóska inkább elment sílósnak a beszolgáltatás miatt, hogy ne kelljen neki csinálnia.
56 előtt a Bokoréké volt az Úttörő, Pálfiéké a Búzakalász, akkor volt a Túri és mink , a Kossuth Tsz. Mert jöttek az emberek, hogy csináljatok valamit, elvisznek mindenünket. A Vezdény Jóska bátyámmal nekiláttunk, Knézics, Szentgyörgyi, Diseri, ezek sorban mind aláírtak a TSZ-nek, amit mi csináltunk. A teheneket , azokat, összevittük, a föld, az szanaszéjjel volt. Nekünk volt 230 hold földünk 350 helyen volt, lóval szántottunk, vetettünk, de nem volt mit. Nem sokra mentünk. Aztán mikor Nagy Imre bemondta a rádióban, hogy lehet lépni, ősszel kiléptek, maradt 9-10 család. Föloszoltunk.
A falu három jómadár vezetője rájött, hogy a turulmadár, ami 45-ben az oszlopáról leesett, a Diseri darálójánál a jászolban van, szénával letakarva. Előszedték és eladták a megijedt fölvásárlónak 420 Ft-ért és átmentek a kocsmába, meginni az árát. Mi megláttuk a kerítésnek támasztva a madarat, elmentünk a Hósszi Sándor komámmal, a Karsainé Erzsike apjával. Elvittük az ő házához. ott volt elől egy veranda szerűség, elől két oszloppal, annak leszedte a cserepet a tetejéről és oda betette. Nem is látszott, úgy visszarakta a cserepet. 56-ban visszatettük mindeni nagy örömére.
A helyére visszahelyezett turul előtt egy ismeretlen férfi. A kép Puskás József tárcájából került elő a halála után.
Karaj Puskás József
56 után behívattak 2-3 -szor is, hogy írjak alá a Tsz-nek földrendezés címén., kezembe adták a tollat, mondtam, én nem tudok írni, nem írtam alá. A szervezőbizottság vidéki emberekből állt. Az utolsó pillanatban írtam alá a Molnár Sándor tanítónak, rábeszélt.
Karaj Puskás József 2009. március 9. halt meg, felesége egy évvel korábban, 2008. február 2 -án .
(a írás diktafon felvétel alapján készült, vilmás gyűjtés)
Sk
A Karaj Puskással történt beszélgetéskor elhangzott, hogy a szemben lakó Puskás Arankáék ragadványneve Pitye Puskás, de a diktafonra nem került, így az írásból is kimaradt. Ezt az adatot Puskás Aranka leánya, Susits Éva pótolta.
„A nagypapám apja is Puskás János volt.
A dédapám Puskás János 1887-ban született, 1966-ben halt meg. Első felesége Kovács Katalin volt, két gyermekük született, az egyik a nagyapám, Puskás János, aki 1912. február 15-én született (meghalt 1995, 06-04-én) a másik gyermek is fiú, Puskás József , aki 1916-ban született és Pécsre került.
Puskás Jánosné Kovács Katalin (meghalt 1924-ben) kisfiával, Puskás Jánossal
Puskás János fiatalkori képe (1912-1995)
Nagypapán anyukája korán meghalt, az apja újra megnősült, második felesége Kasza Rozália ( 1898-1971) ,Az Arany János u. 24-ben laktak a nagypapám szülei. Kasza Rozália házánál akkor jártam, amikor a Béla fiuk ikerlányai születtek, de akkor még kicsi voltam, a nagyszülők sírja még megvan a somogyszobi temetőben. Kasza Rozáliától is két fiú született, az egyik Puskás Ferenc-, aki talán Budapesten, Nagytétényben él , a másik Puskás Béla, ő, ha jól emlékszem Magyaratádon volt orvos.
Karaj Puskás Józsefék nagymamámékkal szemben laktak a Szt. Imre utcában. Nagyszüleim telkük végében volt egy tó, Pitye-tónak hívták a falusiak. Valószínű, hogy a család arról kapta a megkülönböztetésül a nevét.- /A mi telkünk végében a patakon túl volt a rét és ott volt a tó, persze a növények már akkor is jól benőtték, de rengeteg béka kuruttyolt ott. A rét gyönyörű volt, rengeteg mezei virággal, de ezt sajnos nagyrészt már feltörték./”
Puskás János (1912-1995) idős korában
Puskás József, nagypapám édestestvére. 1916. 05. 25.-én született ez egy 24 éves kori képe. Ekkor már Pécsen tanult.
Dr. Puskás Béla és ikerlányai a babakocsiban. Ő volt Magyaratádon orvos. 1928-ban született.A két gyermek Puskás Aranka Susits Gézáné Piroska és Éva nevű leányai.
Puskás Ferenc 1935- ben született. Budapesten él .
Puskás Aranka Susits Gézáné (1936-2014)