Vilma-ház

A csorda kihajtásakor

Kép: csorda (Susits Géza felvétele)

“Szent György napkor pakolták régen a pásztorokat és a cselédeket egyik faluból vagy pusztáról a másikba, ott megfogadták őket, konvenciót, vagyis bért kaptak.”

Régen  Somogyszobon szokás volt, hogy “amikor először hajtották ki  Szt. György napján  a teheneket, a kapufélfához annyi tojást tettek az utca felől, ahány tehenet engedtek ki rajta, hogy könnyebben hazataláljanak az állatok.” Ha volt próba-kihajtás, akkor  tették ki  tojásokat. A csordás hajtotta a csordát, utána ment a felesége,  sokszor a gyerekei is, és  összeszedték. “Mi három tojást tettünk ki, mert annyi tehenet engedtünk ki a legelőre. A kecskék után, mert azok is a csordával mentek, nem tettünk. A csordás felesége csak annyi tojást szedett föl, amennyi megillette. Ha többet raktunk ki ,  otthagyta.”

 

Az 50-es években halt el ez a szokás. A pusztákról betelepült gazdák nem tartották már ezt a hagyományt, a csordások társadalmi megítélése is megváltozott,  nem  tekintették szakmának a pásztorkodást. A újonnan betelepült  családok gyerekei  összeszedték viccből a tojásokat, így lassan elhalt ez a szokás is az 50-es évek végére.

Szent György napján “zöld ágat tűztek a kapura, kisajtóra, és az állatok óljára, hogy a boszorkány ne bántsa őket.” A teheneket a csordás őrizte.  Egy tehén nyakában volt egy kolomp, az jelezte, hogy merre vannak és lehetett hallani azt is, mikor jöttek haza. “Legelés után deleltek a Csara-kútnál és a csordás jó hideg vízzel itatta őket a vályúnál. Este pedig jött  haza a csorda.” A kanász pedig a disznókat őrizte. Akkor azok is kijártak a legelőre, úgy is nevezték, hogy disznójárás.” Az anyadisznók jártak ki és a malacok, csak a hízók maradtak otthon. A kanász tülökből készített kürttel jelezte (tülkölt) a gazdának, hogy engedhetik ki az utcára a disznókat. A csürhéből egy állatnak a nyakán itt is volt kisebb kolomp, esetleg csengő, hogy jelezze hollétüket.

Az 50 években megszűnt a „disznójárás”, az utolsó kanászok a faluban talán a Bunda család férfitagjaiból voltak. A marhákat  a 80-as évek elején még kihajtották. Az akkori tanács Ötvöskónyiból hozott pásztorokat, akiket szolgálati lakásban, a „pásztor házban” szállásoltak el.  Majd a teheneket  már csak otthon tartottak, de még volt tejcsarnok a tej begyűjtéséhez. A tejcsarnok építéséhez a 20. század elején “40 gazda adott be 1-1 tehén árát”, abból építették föl a tejcsarnokot, ahol Fazekas József, csúfnevén Orbán volt a tejcsarnokos.A rendszerváltás után  ez is megszűnt. Ma disznót alig tartanak, egy utcában 1-2 család hizlal disznókat. Tehénből is csak 4-5 van a faluban.

(vilmás gyűjtés)

SK