Vilma-ház

Jószámoló Vilma, a Ház és az Alapítvány névadója

Bán Józsefné Puskás Vilma

Jószámoló Vilma, a Ház és az Alapítvány névadója

Jószámoló Puskás Vilma
Bán Józsefné Puskás Vilma 1924. március 11-én született a jómódú, templomszerző Puskás család sarjaként. Kiss Ferencné volt a bába. Anyja Bódis Rozália, apja Puskás József volt, a bajomi -ágból (Bajomból származott az egyik ős). Az apa a vasúton dolgozott, Fiúmébe járt kalauzként. Faliórát (nincs meg) és fügebokrot is hozott onnan telepítésre. A szoba falán egy puska lógott, nevéhez híven.
Vilmát 1924. március 15-én keresztelték meg. Keresztszülei Bódis Ilona és Hosszú Juliánna voltak, Németh Károly lelkész idejében. Ketten voltak lánytestvérek, testvére Belegbe került férjhez.

1-) kép.-III. osztály 1931.szeptember:Leposa Vilma, Kisgyura Margit, Gergely Irma, Bohenszki Magdolna, Taub Erzsébet, Hóka Julianna, Hóka Mária, Hosszú Vilma, Puskás Vilma, Katona Erzsébet, Molnár Ilonka, Szalai Ilonka, Kiss Ilonka, Tóth Ilonka,Hóka József, Pálmai Ferenc, Nagy József, 2. kép: Vilma (vilmás gyűjtés)

Vilma csintalan , rossz gyerek volt. ” Mellette ültem az iskolában az első padban, mindig csábított, hogy rosszalkodjunk. Egyszer bebújt a pad alá. Mikor kimászott, azt mondta Szikszai tanító kisasszonynak: -Kisasszony a maga bugyogója olyan szép, ha vízbe dobják, akkor is szép”
Iskolás korában nem mutatkozott meg a fejszámoló képessége, csak furcsa gyermek volt.
1937-ben konfirmált.

1.-kép: korfirmandusok 1937-ben: Hóka Julianna, Nagy József, Katona Erzsébet, Puskás Vilma,Molnár Ilonka, Fazekas Mári2.-kép: Puskás Vilma (vilmás gyűjtés)
A 30-as évek végén népdal- és nótagyűjtést rendeztek az iskolákban a jóhangú gyerekek között. Somogyszobon Kulcsár igazgató úr hallgatta meg a gyerekeket. Egy Somogyszobon addig még nem hallott I.világháborús dallal Vilma nagy sikert aratott, amit szinte az egész falu megtanult.

Kisillés Katica néni énekeli a : Mit susog a fenyveserdő-t (vilmás gyűjtés)

A Puskás -portán , a pajtában rendeztek be ideiglenes fogolytábort a bolgárok az elfogott németeknek, nyilasoknak a II. világháború végén.
Puskás Vilma 1947. december 20-án kötött házasságot a szentai Bán Józseffel. “A fiataloknak az istállóba tettek be egy ágyat az akkori szokás szerint,” Akkoriban még egy-egy nagy család 1 szobát és a konyhát lakott. Gyermekük nem született.

1-kép:Puskás Vilma egy esküvőn, lent a Birkás testvérek és  Szűcs Mariska férje 2-kép:Puskás Vilma (vilmás gyűjtés)

Aztán a férj visszament Szentára, Vilma az szüleivel maradt. Ekkor már kifejlődött a fejszámolói tehetsége. A Tsz-ben dolgozott a tagosítás után. Mindig őt hívták zárszámadáskor számolni, pillanatok alatt adott össze, vont ki, osztott , szorzott többjegyű számokkal.
A házat és a portát néprajzosok a 60-as években többen is megnézték. Megőrzésre érdemesnek tartották a portát , a házat, a melléképületeket( kútház, istálló, pince, méhes,stb) 1967-ben elkészítette Dr . Kerecsényi Edit az akkor még teljes porta felmérését .

Dr . Kerecsényi Edit felvételei a házról, konyháról és Vilmáról a kúthoz közel

Akkoriban a öreg Puskásnak még a pitarban voltak galambjai, a gerenda alatti galambházakban .“Úgy ismerte a galambok hangját, hogy azt is meg tudta mondani , ki jött be a házba.”
Az 1839-ben épült füstöskonyhás házon nem változtattak generációkon keresztül semmit, csak a villanyt vezették be az 50-es évek végén. A 60-as évek végén a zsuppot lecserélték cserépre, és választó falat húztak a nagy szobában, így külön szobája lett Vilmának  is. A füstöskonyhát érintetlenül hagyták. A melléképületek lassan tönkre mentek.
Autista lehetett Jószámoló Vilma, mindent szó-szerint vett- “50 éve, 16 éves koromban jártam a házakat, régiséget, kacatokat gyűjteni. Mikor bementem hozzá is kérni, elgondolkodott, aztán azt mondta, neki nincsen ilyenje. Aztán felkiáltott: -De van egy! Előkapott egy gagyamadzaghúzót: -Még az öregapámé volt, ez régi!-mondta és odaadta“(ma a Vilma-ház gyűjteményében van ez az eszköz, egyetlen darab a gyűjteményünkben, mely valaha  Puskás Vilmáé volt.)
Jószámoló Vilmának hívta a falu. Jókedélyű, tréfás, de tisztelettudó, termetes asszonyság volt. Mikor megnyitotta a tanács az átjárót a portája mellett, az arrajáróknak odakiálltotta, mondd meg , mikor születtél, megmondom, hány napos vagy. ” Nagy volt az öröme, ha órát és percet is megadták a születési dátumhoz, akkor azt mondta meg, hány perces, vagy órás az illető.” Édesanyja 1968-ban, apja 1971-ben halt meg.
A kutyája maradt meg már csak neki. “Mikor a TSZ-től megkapta a zárszámadás után a számolás utáni pénzt, vett egy rúd parizelt , egy rúd olaszszalámit és a küszöbön ülve megették kenyér nélkül. Ő és a kutya.”
Vilma fiatalon ment nyugdíjba a Tsz-től. Több betegsége közül a cukorbaja is meggyötörte. 1981. március 22-én halt meg. “ Mintha csak elaludt volna az első szobában az ablaknál ülve, kicsit a falhoz támaszkodva.” Március 27-én temették el.

Az Alapítvány a Jószámoló Vilma , a Ház és az Alapítvány névadójának sírját, ápolja.

(vilmás gyűjtés) SK