Vilma-ház

1956. a falusiak emlékezetében

 

1956. a falusiak emlékezetében

A sok keserűség, megpróbáltatás, megaláztatás miatti fölgyűlt feszültség 1956. október 23-n robbant ki a népből.

Somogyszobon minden pesti történésről tudtak, több világvevő rádió is volt a faluban..„Az akkori tanácselnök, rendőr és mi, egy háromszög alakban laktunk, így együtt is hallgatták a híreket apámmal, a Szabad Európát” Az egyre növekvő feszültséget érezték, számítottak rá, hogy valami történik “Apám vett egy telepes rádiót, lehetett fogni rajta Szabad Európát, vett még 5 liter petróleumot és 10 kg sót. A tanácsházáról ide is üzentek, hogy ne keltsen háborús hisztériát. ” „A férjem mindig a szomszédba ment rádiót hallgatni. ” Napról-napra, óráról órára nyomon követték a pesti eseményeket “23-a lehetett, este apám későn jött meg. Esős idő volt, mi , gyerekek is megvárhattuk, és szüleimen látszott, hogy ragyognak a boldogságtól!!

Az idősekben a háborús emlékek jöttek elő a forradalom kitörésének hallatán “Kukoricát voltunk szedni, a fiam, az első, akkor volt 8 hónapos, mikor jöttünk haza, az anyám mondta, hogy Pesten kitört a forradalom, annyira félt, azt sem tudta, hova dugjon el a gyerekkel, a háború volt az eszében”

Szobon 24-én kezdődtek a mozgolódások. Ekkor már teljesen biztosak voltak: forradalom van! “Aznap nem ment a vonat, én Csurgóra jártam gimnáziumba.” A régi pártfunkciónárisusok féltek a fölbőszült néptől. Az egyik, „..a házában bújt el, a padláson „.a főbűnös, .. , egy nagy disznóforrázó teknő mögé bújt, ami a falhoz volt támasztva.”. „Két napig nem mehettünk be az ebédlőbe, mert ott volt … bácsi. Aztán a második éjjel apám hazakísérte , Utána mindig láttam a templomban” „Állandóan jöttek a férjemhez, gyere ….borítsuk föl ezt,  gyere , …verjük le azt!  Én meg mondtam, nem mész sehova az égvilágon, bezárlak a szobába. De aztán azt mondta, hogy legalább az …ékhez hadd mehessen át  rádiót hallgatni. Mondtam, jó de csak az én kíséretemben, hogy tudjam, hol vagy!”

A turult az 50-évek elején elrejtették, befalazták …-ék padlásán, most kibontották elvitték a TSZ irodájába.

A képen a visszaállított turul, előtte ismeretlen férfi áll.

“A … bátyám mondta, hogy a népnek az a kívánsága, hogy estére föltegyük a turult” Akkor már kibontották… -ék padlásáról, már a régi TSZ irodánál volt, „Estefelé, mikor megetettünk, jött az …,  meg a …,  aztán elvittük 3-an a madarat . Mondtam a … bátyámnak, hozzon drótot meg fogót, ráerősítettem, nehogy levegyék. “ A szomszédból kértek egy létrát, úgy tették föl a szobrot az obeliszkre. Addigra már minden irányból jöttek az emberek.“Csak vártam az uramat haza, aztán átmentem a szomszédba érte, de mondja az öreg mama, most rakják föl a turulmadarat a helyére. A gyerekeket ott hagytam, uzsgyi az apjuk után. Ahogy akartam átugorni az árkot, láttam. hogy már két ember döntögeti a bolgárok emlékművét, és ahogy ugrottam, úgy elestem, egy nagy kő kivágta a térdemet, gyorsan beborítottam zsebkendővel. Amíg vacakoltam a térdemmel, addig leborult a bolgárszobor”.  Süldő lányok kíváncsian várták a fejleményeket egy bokor mögül. Ott bámészkodtunk, mikor két ember, kapatosak lehettek, döntögették a bolgárok szobrát. Arra jött egy gazda, erős ember és azt mondta- Nem elég a tehetség, ….ó.  Majd én megmutatom.  Azzal hátralépett kettőt, a fél vállával és a két tenyerével nekiment a szobornak, az megbillent, és ledőlt. Aztán , hogyan került ki az út közepére, és ki piszkított rá, azt nem láttuk már.”

,Mire odaértem, föl is rakták turult. A … elkezdte szavalni a Talpra magyart. Láttam, az út középen meg állt 2 rendőr.”  Én már 6 éves voltam, apám elvitt a szoborhoz. Fehér hokedlin szavalta … a Talpra magyart. A fehér hokedli ragadott meg.” „Ott voltam édesapámmal, az öcsém otthon maradt édesanyámmal” . „ A …. átadott egy elrejtett máriás nemzeti zászlót, melyet a madár lábához erősítettek, és két ember vezetésével hazafias dalokat énekeltek.” „Mikor az urammal mentünk haza, a bolgárszobor már kint volt az úttesten.”

„”Azért éjjel őrizték amadarat, nehogy megint  levegyék. Aztán szemben gyűlést tartottak, a régi hercegi lakásban volt az irodájuk a Búzakalásznak.” Más forrás azt mondja, hogy a mai varroda helyén volt a gyűlés „Ezután a mostani varroda helyén lévő kocsma melletti iparoskör helységében megalakították a Községi Nemzeti Bizottságot. Először a gyűlés levezetéséhez korelnöknek …-t választották, aki hosszú időn át a hitelszövetkezet köztiszteletben álló pénztárosa volt. A gyűlés hivatalos jellegét mutatja, hogy jegyzőkönyvet is vezettek, mely feladatra ….-t kérték meg.” A legfontosabb feladatnak a községben a rend és a biztonság fenntartását jelölték meg. Megalakították a nemzetőrséget is a rend fenntartására, mert a káosz kezdeti tünetei látszottak már. „Az óvoda helyén volt a jegyzőség, ott volt a fegyverlerakat. Puskához az jutott, aki akart. Nem törödött vele senki, hogy ki viszi el.” “Azt hiszem, hogy Atádról ishozták a fegyvereket, ott a katonákat hazaküldték . Idegen katonák is voltak Szobon. A Tsz iroda helyén, akkori rendőrségen is volt 5-6 katona” A közbiztonság megtartása mindenki érdeke volt.

“Ez szombaton volt, Másnap volt a felvonulás”

Erre már készült a falu. „Akkor műtötték édesanyát, ő kiállt a kisajtóba, mi meg elmentünk fölvonulni, nagybátyám, édesanyám öccse szavalta el a szobornál a nemzeti dalt, vagy a 12 pontot …. bácsi, postamester volt”

Ez már szinte megrendezett ünnepség volt. Sokan voltak felnőttek, gyerekek egyaránt. „A … tanító bácsi hozta szépen rendezett sorokban a gyerekeket” Hosszú idő óta először ünnepelt a nép szabadon. Elénekelték a Himnuszt, fölolvasták a 12 pontot, március 15-i mintára,  szintén elszavalták a Talpra magyart ” A férjem öccse Kaposvárról hozott egy zászlót, az volt rajta: ruszkik haza vagy takarodjatok ki oroszok! Úgy volt rányomtatva a szöveg,”

Valameddig nem járunk iskolába, aztán a bejáróknak be kellett járni Csurgóra, de a kollégistákat elküldték haza.” A szobi gyerekek jártak iskolába, de nagyon laza volt a tanítás. „Sokat játszottunk, hosszúak voltak a szünetek, …néni mindig jött sírdogálva, hogy most ez történt Pesten, most az történt” Mikor Pesten kiengedték a politikai foglyokat. „ Jött át sírva a szomszédlány, hogy kiengedték a sógorát a börtönből. Én gyerek voltam, nem tudtam, hogy örömében is sírhat az ember”

Hárman teljesítettek sorkatonai szolgálatot a kékávónál , kormányhivatalokat, kormánytagokat őrizek. Rákosit Mátyást, Dobi Istvánt. Kettőjüknek már csak három napjuk volt vissza a leszerelésig, hazajöttek pénzért, ruháért és mentek is vissza. Ott érte őket a forradalom. Félelmükben levágták az egyenruháról a gombokat és indultak haza. „ Valahol a fal mellé állították őket a ruhájuk miatt, aztán egy pincébe bezárták mindkettőjüket. Azt hiszem, az oroszok engedték el őket” „Elment vissza, közben kitört a forradalom és nem kaptunk róla hírt. Két hét múlva kaptuk a hírt, hogy elfogták őket Rákoskeresztúron, ki akarták őket végezni, de közben bejöttek az oroszok, és nem engedték. Onnan gyalog indultak Somogyszobra, bujkálva Nagybajomig, ott a nagynénémtől kaptak kerékpárokat, A szőlőn keresztül (az atádi út és vasút mellett, mostani kiserdő helyén), nagy szakállal jött meg. Aztán visszavitték őket, egy kormánytagot kellett őrizniük, utána meg letartoztatták mégis.” A vád szabotálás, katonaszökevény, Elhagyták őrhelyeiket.

Anyám azt mondta, zöldebb volt a fű, kékebb volt az ég október 23-án.” Jöttek a fellegek. A vonatok közlekedése megint akadozott. „Egyik nap Szob felé nem jött vonat, ott aludtam a barátnőméknél. Anyu kétségbe volt esve. A barátnőm apja telefonált Csurgóról a szobi állomásra, onnan értesítették a családomat.”

A forradalmat leverték. „Csurgón, hárman barátnők naplót írtunk a történésekről, le akartuk írni, hogy mi történt az országban. Aztán jöttek a katonák, minden osztályban kutatást tartottak fémkeresővel, Mindenkinek csörgött a táskája a körzőktől. Előtte nem sokkal disszidált az egyik 4.-es osztály Jugoszlávia felé, a teljes osztály, Pisztolyt, gránátot kerestek. Akkor megijedtünk, eltüzeltük a naplót,”

A rádióban felhívásokat tettek közre, hogy mindenki vegye föl a munkát. „ Én Pesten dolgoztam, egy baleset miatt voltam itthon gyógykezelésen. Nem mentek megint a vonatok, a fölhívásra nem jelentem meg Pesten a munkahelyemen, szabotőr lettem.”

A forradalmi tevékenység miatt sokat letartóztattak, majd az atádi őrsre vitték őket. Megverték azt, ki fölolvasta a 12 pontot, elbocsátották állásából, értelmiségi létére Kaszóban vágta a fát . De megverték azt is, aki adta a létrát, hokedlit, azokat, akik akarták döntögetni a bolgár emlékművet, és azt is , aki hozta a föliratos zászlót. Egyik vezető szerepet játszót megverték,  nem volt hajlandó elárulni társait,  Kistarcsára vitték. A régi pártemberek, kik baj nélkül jöttek ki ebből a forradalmi időből, följelentéseket írtak. „ Apámra rá akartak fogni sok mindent. Ennek a kivizsgálása 57-ben kezdődött, de a barátai melléálltak, nem sikerült megint meghurcolni a kitalált bűncselekményekkel.”

Beszélik azt is, hogy voltak emberek, kik ablak alatt hallgatóztak, kinél recseg-ropog a Szabad Európa adója, hol sír föl „ Oly távol, messze van hazám! „Ez volt a Laci, halkabban, korszak.”„ Én az íróasztalnál tanultam, azon volt a rádió, mikor bejött két bőrkabátos ember. Odajöttek, megdicsérték a rádiót, én azonnal tovább dicsértem, hogy bizony , ezen lehet fogni Amerika hangját is és Szabad Európát is. Apámból kiszaladt a vér.”

Nyugat, Amerika nem segített. „Nemsokára láttam a padlásunkon egy olyan üres zsákot, amire az volt rányomtatva:”az amerikai nep adomanya ” Ennyi tellett tőlük.

 

Adatközlők voltak: Antalics Miklós, Boros Magdolna, Héder Györgyné, Lőcziné Szabó Borbála, Spanics Ágnes, Spanics Katalin, Tóth Klára, Karaj Puskás József, Baranyi Jánosné, Szüre József, Molnár Ikke, Sóla Eszter . Molnár Sándor emlékbeszédéből is van részlet benne.(Neveket, azonosítható adatokat nem közlünk, csak pontokkal jelöljük)

SK