Fekete Pálfi család
A Pálfi vezetéknevű családok nagy számban éltek Somogyszobon. Az egyik leggyakrabban előforduló vezetéknév. Anyakönyvi adatok szerint 1869-1933 között 56 Pálfi vezetéknevű kötött házasságot Somogyszobon. 1870-1900-ig 34 gyermek született ( élve) Pálfi vezetéknévvel 30 év alatt. Az I. világháborúban négy Pálfi halt hősi halált: Pálfi Ferenc, Pálfi Ferenc (1875- 1916, itthon temették el). Pálfi József és Pálfi János.
Még az 1960-as évek elején is sok Pálfi élt a faluban. A Kálvin utcában volt Pipás Pálfi (fia, Sándor Kecskemétre került), Maga Pálfi, Erdős Pálfi ( Fia, Zoltán elkerült Szobról, Kutason él, leánya , Juliska Bálint Béla felesége lett, ma a régi portán lányunokája él), ezek a ragadványnevek 1-1 személy megkülönböztetésére szolgálnak, a fekete Pálfi, vörös Pálfi már a családok más-más ágát jelöli.
Az 1865-ös térkép, melyen az utca vége még Pálfiak tulajdona. A térképen szereplő utcafrontra merőleges ház házasság, majd öröklés révén került Puskás tulajdonba. Pálfi Erzsébet férje Puskás Ferenc lett, aki beházasodott a Pálfiakhoz. Majd fiuk, ifj.Puskás Ferenc örökölte a portát. A telekre az utcafronttal párhuzamosan 1890 körül épült házban Pálfi Ferenc lakott a feleségével, Horváth Lídiával.
Fekete Pálfik,- . nem tudni honnan ered a ragadványnév. A Kálvin u. végén élő Pálfiakat hívták Feketének. Pálfi Ferenc és felesége Horváth Lídia Kálvin utca 53-as szám alatt laktak, egy 1890- körül épült cserepes téglaházban. Pálfi Ferenc 1880. 09.16-án született. Apja Pálfi János, anyja az inkei Varga Katalin volt. 1905.01.31 -én kötött házasságot Felsősegesden Horváth Lídiával, aki Alsósegesden született 1888. 06. 29-én. Apja Horváth István, anyja Pap Erzsébet.
Közös volt az udvaruk Puskás Ferencékkel. (Ma Filákék tulajdona mind a két porta.) A két család nem beszélt egymással, de soha egy hangos szó nem hangzott el, pedig a baromfik, birkák is a közös udvarban voltak, viszont kettő kút volt a portán „Mi hol az egyiktől, hol a másiktól hordtuk a tejet. Ha apasztani kellett ellés előtt a tehén tejét, mondták-Menjetek a Katihoz, vagy, menjetek most a Lidihez.” Életvitelük, a ház berendezése hű képet ad a századfordulóról: Lidi néni apró termetű, vékony asszonyka volt, még kendezte az urát, Ferkó bácsi tegezte Lidi nénit. „Egyszer Lidi néni azt mondta, hogy nyikorgó (gombos) cipő nélkül el sem ment volna a templomba.” Idősek még emlékeztek arra, hogy „Pálfi Lidi néni, Katona Istvánné, és még egy asszony, fejvékával a fejükön, gyalog mentek Fiuméba, meglátogatni katona urukat. A kosárban disznóöléses, bor, és kukoris volt.”
A ház berendezése is tükrözte a régi módos, református gazda lakását. A lakószobában volt egy sarokpad asztallal, egy vakablak, az ablak alatt egy asztal, oldalainál 1-1 ágy állt. Az ajtónál egy nagy óra volt a falon nagyon hosszú lánccal, „mintha 4 súly lett volna az órán”. A tisztaszobában a két ablak között egy fekete komód volt, fölötte nagy tükör. A komód mellett kétoldalt 1-1 világoskék, színes virágokkal festett, kisebb méretű karosszék kapott helyet. Középen a nagy asztal fölött egy csodaszép lámpa függött. Színes, barnás, sárgás üveggyöngyökből füzérek lógtak le, és íveltek vissza. Babosnak mondta Lidi néni. „Ha illusztris vendégeink voltak, mindig átvittem őket és eldicsekedtem Lidi néni „babos lámpájával.” Pálfi Ferenc 1964.02.19-én, Lidi néni 1969.03.15-én halt meg.
Pálfi Ferencnek és Horváth Lídiának két lánya született. Erzsébet, 17 éves korában ment hozzá a szentai 24 éves Péter Istvánhoz. Ők Szentára költöztek. A másik lányuk Julianna volt, aki 1914-ben született. „Nagyanyámtól foszlányok maradtak meg a családról, hogy dédapám és még egy férfi a faluból, elgyalogoltak Budára, valamilyen templommal kapcsolatos kérelmet intézni.” Emlékszik az unoka, Pálfi Zoltán. A templomszerző Puskás Jánosra és Pálfi Józsefre utalt a nagyanya, akik a türelmi rendeletről tudomást szereztek, elmentek Budára-Bécsbe- Budára gyalog 1785-ben templomépítési-jogot szerezni. Fél év alatt fordultak meg.
Pálfi Júlia Pálfi Jánoshoz ment férjhez 1934-ben. Az iskolával szemben laktak (ma Óh ház). Pálfi János apja id. Pálfi János, akinek felesége Kisillés Katalin volt. Pálfi János 1913. november 2-án született Somogyszobon. Iskolái után elvégezte az „ezüstkalászos” tanfolyamot.
Jó gazda lévén megválasztották TSZ elnöknek az 50-es évek elején. Abban az időben utasították a TSZ-eket a gumipitypang vetésére, a magyar gumiipar megteremtéséhez. „Fifikás ember volt Pálfi János, mindig bejárt a központba, mikor csináljuk, hogy csináljuk, gyertek, nézzétek meg, hogy jól csináljuk ? ”. A sikertelen kísérlet után szabotálás vádjával sok TSz -elnök került börtönbe. Pálfinak nem esett baja.
„Gyerekkoromban sokat voltam Somogyszobon nyaranta a nagyszülőknél. Nagyanyámnak bámulatos türelme volt hozzám. Egyik kedvenc helyem a disznóól padlása volt, ott volt a nagyapa TSz-kori levelezése, engem a bélyegek érdekeltek”. Pálfi János 1958-ban, kullancscsípés következtében halt meg Kaposváron október 30-án. Felesége 1985-ben hunyt el. A házaspárnak egy fiuk született 1939-ben, János.
Pálfi János
„Nem volt nála jobb ember. Szó szerint mindenki szerette áldott jó természete miatt. Somogyszobi gyerek- és ifjú-kori éveiből csak foszlányok derengenek át az elvesztése miatti könnyeken. Nagyon jó tanuló volt. Láttam a bizonyítványát – minden csupa egyes, aztán a következő évben minden csupa ötös.” Írja fia, Pálfi Zoltán. (az államosítás után megváltozott az értékelési rendszer is: 1-es helyett az 5-ös lett a jó jegy.) Az atádi gimnáziumban is jó tanuló volt, kivált a történelmet szerette. De benne volt minden csínytevésben. „Talán harmadikosok voltak, mikor influenza járvány volt. Páran, harmadikosok, Somogyszobon nem engedték a bejárósokat átszállni a nagyatádi vonatra. Kizavarták őket focizni az állomás mögé. Így nem mehettek iskolába. A sok hiányzótól megijedt igazgató egy hét szünetet rendelt el a „megnövekedett” betegszám miatt.”
János a gimnázium után elkerült Debrecenbe az egyetemre, majd Kaposváron a Megyei Tanácson dolgozott, pár évig. Ide is nősült. Felesége a nagybajomi Pinczés Terézia lett, egy fiuk született: Zoltán. A házasság nem sikerült, elváltak. Második felesége: Kiss Judit Fonyódról, akitől két lánya született: Emese és Gabrielle. Emese Angliában kötött ki, Gabrielle könyvelő lett itthon.
Elvégezte a Testnevesési Főiskolát, így később sportvezető lett, innen is ment nyugdíjba. „Amikor hétvégenként hazatért édesanyjához (Pálfi Julianna) soha nem mulasztott el kimenni a meccsre, ha itthon játszott Somogyszob. Rendesen, ahogy illik. Megborotválkozva, nyakkendő, fehér ballonkabát. Mert a sport, a foci volt a mindene.”
Munkáját példamutatóan végezte.
2018-ban halt meg, a somogyszobi temetőben nyugszik szülei mellett.
Pálfi Zoltán, Pálfi János és a a nagybajomi Pinczés Terézia fiaként 1967-ben született Kaposváron. Szülei válása után az édesanyja nevelte. Sokszor nyaralt a nagyszülőknél. Utólag csodálkozik
nagymamája türelmén. Ő is szerette a történelmet, mint édesapja és a sportot. Budapesten végezte a Testnevelési Egyetemet. Letette a judó -szakedzői vizsgát, feketeöves judos. Iskolái után saját vállalkozásában tevékenykedett, jelenleg bankban dolgozik.
Ő is kétszer házasodott. Első házasságából 2 fiú született : Bars, műegyetemen végzett, repülőmérnök lett. Kisebbik fia: Tardos, Pécsen egyetemista marketing szakon. A második házasságból született Réka, a kislány még gimnáziumban tanul.
(vilmás gyűjtés: Források-Pálfi Zoltán visszaemlékezése, Diseri Józsefné, Torma Józsefné, Spanics Ágnes, Spanics Katalin, helyi ref. anyakönyv -és Dr. Kasza Ferenc)
SK