Vilma-ház

Régi szobi református temetések

Régi szobi református temetések

A szobi református anyakönyvek szerint 1864-ben 27-en haltak meg, ebből az első évét 8 csecsemő nem élte meg, gyerekkorban 4 -en hunytak el és 9-en kerülték el az 55. életévüket. (az egyik 83 éves volt). 1896-ban 25 halott volt, 8-an 1 év alattiak, 6 gyermekkorban halt meg, 8-an 55 év felettiek voltak. Halál okai az éretlen születés, halva születés, fájás, tífusz, kanyaró mellbaj, tüdővész és “sínlődözés (sínylődés, szenvedés) akár 1 hetesnél, akár 70 évesnél. 1926-ban 18 halott volt, ebből 4 csecsemő, 11 ember 55 év fölött volt, sőt, volt köztük 3 80 éven túl is. A higiénés körülmények javulása, bábák képzése és az orvosi szolgálat igénybe vétele hatására.

Halotti ének: Énekel Horváth Kis Örzse néni

Bár Somogyszobon volt már hullaház a 10-es években, de azt csak boncolásra használták, és innen temették a hozzátartozó nélküli halottat. (akit a község temettet el) “Mindenki adott helyet a saját halottjának otthon.”- “Mindenért fizetni kellett: a papnak, sírásónak, harangozónak, meg kellett mindet rendelni.” A halottat a halál beállta után 48 órával el kellett temetni. Otthon azonnal letakarták a tükröt fehér törölközővel, a dísztörölközőt is lecserélték fehérre. A fehér volt a régi gyász színe.

A kicsöndítés adta hírül, hogy halott van a faluban. 15 percig tartott a harangozás. “5 percig az egyes haranggal harangoztak. A nőknél 2x álltak meg pár pillanatra, a férfiaknál 3x. Utána a 2-es haranggal még 10 percig harangoztak.” A gyerekeknek (nem konfirmált még) 15 percig a kisharang szólt.

A koporsót és a fejfát a helyi asztalosoknál rendelték meg. Még most is érzem a fenyőfa forgácsa szagát, mikor a nagyapámnak csináltattuk a koporsót.” A koporsó egyszerű fenyődeszkából készült, feketére festették le. Beszélik, hogy volt olyan, aki még életében megcsináltatta a koporsóját. V. a saját koporsóját a padláson tartotta, meg szokta nézni.”

A fejfa egy kb. 40×30 cm-es téglalap alakú deszka volt, oldalt és fönt gyenge léc volt.”

A halottat a tiszta szobában az ágyra tették, lemosták. “Általában a család idősebb nőtagjai.” Lavór vízbe mártottak rongyot, lemosták és megtörölték. “A férfiakat mindig megborotválták.” Szemét kézzel zárták le, állát, ha leesett, fölkötötték. “Mindenkinek össze volt készítve a ruhája temetésre.” A halott alá tiszta lepedőt tettek, majd fölöltöztették a legszebb ruhájába. – “Ha fiatal lány halt meg, azt menyasszonyi ruhában temették el.” ( a konfirmációs ruhában )

A csetótos (halottas) lepedővel derékig letakarták. “Fiatalnak piros volt a leplén a dísz, öregeknek fehér.” A halottas lepedőt a lányok vitték staférungba, akkor is, ha a lány otthonában maradt a fiatal pár.Egyet maguknak, egyet a férjüknek, egyet az esetleg elhalálozott gyermeknek.” A reformátusok nem gyújtottak gyertyát halottjuk feje mellett. Mikor megjött a koporsó, aljára szénát tettek, majd “lepedővel együtt emelték a koporsóba a halottat. A lepedőt a széna alá igazgatták, a halott feje alá szénával kitömött párnát tettek. Ennek a szövött mintája régebben azonos volt a halottas lepedővel, később fehér alapon slingelt vagy hímzett volt. A halott kezébe adták kedvenc énekeskönyvét, férfiaknak a jegykendőjüket is betették a koporsóba. “Apám nagyanyám mellé még a kampósbotját is betette.” Ha kánikula volt, a földes szobát föllocsolták, téglásat, köveset fölmosták, az ablakokat elsötétítették. “A koporsó alá hideg vizet tettek lavórban hűteni, azt cserélgették.

A temetés előtti napon harangozták ki a halottat. A kiharangozás attól függött, hány harangozást kértek, most a Juliska nénit harangozzuk, ők 10-et kértek (ez a maximum), ebben a 2 csöndítésnek is benne kell lennie.Van aki csak 2 kicsöndítést kért, egyet a halál bejelentésekor, majd a temetés kezdetére. “2 óránként lehet harangoztatni, óránként akkor lehet, ha egyszerre 2 halott van.” A harangozás ára fele az egyházé, másik fele a harangozóé.

Temetés előtti estén volt a “virrasztás”. Rokonok, komák, szomszédok a tisztaszobában a koporsó körül összegyűltek. A háziak kukorist, kalácsot sütöttek, avval és borral kínálták a vendégeket. “A Jóska bátyám még az ágyon volt a virrasztásnál, a papát azt kihozták az előszobába, mert nagy volt az elő (előszoba), körben ültek, énekeltek meg hát ettek. Nem tudok róla, hogy voltak hivatásos virrasztók. A rokonság, a szomszéd, független, hogy református vagy katolikus, aki el akart, az elment.” “Temetéskor éjfélig virrasztottak.” – “Volt halottas énekeskönyv, ott megvan, hogy öregek fölött, fiatalok fölött mit kell énekelni, azt énekelték.”

A papokat a templomban ravatalozták föl, a virrasztásuk is ott volt. ( A parókia közvetlen a templom mellett van)Az öreg tiszteletesnek a temetésekor a virrasztásnál a Kenéz Sándor lelkész (atádi) olvasott fel a Bibliából, és halottas imák, énekek voltak.”

A sírt megásatták vagy megásták. “A nagyapámnak a család férfitagjai ásták meg a sírt”. Ezt többen is mondták, hogy a rokonság ásta ki a sírt. Arra, hogy a sírhelyért kellett -e fizetni, nem emlékeznek.

Másnap volt a temetés. Maga a rituálé a kicsöndítéskor ( ua., mint az első kicsendítés) kezdődött. Aki akarta, addig még elbúcsúzhatott a halottól. Ekkor a halotti lepellel letakarták a koporsót, a díszes szövés volt a fejénél. Az arca fölött keresztet vágtak a leplen pengével vagy borotvával. “A homloka közepétől az álla közepéig és a jobb szeme sarkától a bal szeme sarkáig. “- “Mielőtt kivitték az udvarra, akkor szögelték le a koporsót. Akkor vágtak keresztet a szemfedőn.”

„Édesanyámat is halottas lepedővel temettük, de a szélét belehajtottuk a koporsóba, koporsóból nem lógott ki, és az Atádon vett selyem szemfedővel takartuk le. De amikor édesapámat temettük 1966-ban, az övé még kilógott, de ezt is letakartuk a vett selyemmel:” A koporsót kivitték az udvarra vagy a Szt. Mihály lovára tették (ez egy saroglyaszerű eszköz volt, 4 lábbal).

Szt. Mihály lova a dédi templomban

Mikor már volt halottaskocsi, akkor 2 hokedlire tették a háznál a koporsót. A háznál általában egy ének volt, a lelkész mondott egy imádságot és 1-2 mondatot. A rendes búcsúztatás a templomban volt. A háztól a templomba mentek, végig halottas énekeket énekelve. A templomban volt a gyászistentisztelet, itt búcsúztatták el a halottat. Míg nem volt halottaskocsi, addig Szt. Mihály lován vállon vitték a halottat, -“4 rokon, keresztgyerek, sógor, testvér vitte a vállán a koporsót.” –“Akkor letették a templom előtt, de akik vitték, azok ott maradtak mellette.“Na és még érdekes volt nekem a református temetés. A házaktól a halottas kocsival elmentek a templomhoz, ott kint hagyták a halottat, megtartották érte az istentiszteletet, és úgy vitték a temetőbe.” (városi lány mesélte). Volt mikor szekéren vitték a koporsót. Ez az időjárástól is függött amikor még vállon vitték a koporsót, 2-3 km-t kellett megtenni sárban, jeges úton, ez Szt. Mihály lován, gyalog nehéz volt. “Nagyapámat mikor temettük, szekéren vitték, a leplet fölhajtották a koporsóra, mikor a síron levő rudakra tették, visszahajtották a leplet.” A halottaskocsit valószínű, hogy a katolikusok vették, a többiek bérelhették. A katolikusok is adták el a 90-es években hintónak.

Istentisztelet után a temetőbe mentek végig énekelve. „A Kulcsár tanító úr ideje alatt nekünk, gyerekeknek is ott kellett lenni minden temetésen, hogy énekeljünk.”

Ezt szokták énekelni a sírbatételkor: Horváth Kiss Örzse néni énekel

A fejfát a keresztgyerek vitte a koporsó előtt.” A pap vezette a menetet. A fiatalon meghaltak után az ismerős lányok koszorúslányruhában kísérték a gyászkocsit. „Ha volt legény, aki udvarolt neki, az vitte a fejfát a halottaskocsi után a lány legjobb barátnőjével”. Ez szokás volt, a katolikusoknál és a reformátusoknál is egyaránt. “Mikor temették a Margit öccsét, akkor a Zsófi, akinek udvarolt, fehérben ment a gyászkocsi után.”

A halottat a kiásott sírig vitték, ott letették a sírt áthidaló előre odakészített két rúdra. A kötelet, amivel a koporsót leengedték a sírba, szintén odakészítették a rudak mellé. A sírnál is énekeltek, imádkoztak és a pap végső búcsút vett a halottól. Nincs már szívem félelmére, nézni sírom fenekére”- énekelték. A reformátusok nem emlékeznek, hogy szórtak volna földet a leengedett koporsóra, vagy virágot. Míg nem voltak hivatásos sírások, addig a család férfi tagjai vagy fogadott emberek temették be a sírt. A fejfát a sír fejrészéhez leszúrták, a két oldalára 1-1 konyharuhát akasztottak. “Két szakajtóaruhát akasztottak a fejfa 2 oldalára, egyet a lelkésznek, egyet meg a kántornak. Ezek mindig díszesebbek voltak.”

A sírra rátették a koszorúkat, amiket otthon csináltak. Ezek oválisak voltak régen, maguk csinálták két nagy fenyőág összekötésével. “Száraz és kreppapír virágok voltak, fenyőn és babéron, hosszúkás koszorú volt, amire én már emlékszem. ” –“Mikor már a koporsót is úgy vették, akkor kezdték a művirágkoszorút, akkor kötöttek kerek koszorúkat. Amíg itthon csináltatták a koporsót, addig maguk kötötték a koszorút”

A halotti tort mindenki az otthonában tartotta meg. A menü a szokásos ünnepi ételsor volt. Húsleves hosszúmetélttel, paradicsom, -torma,-fokhagymamártás, főtt hús, főtt krumpli, pirított tyúk vagy sült hús, rizs vagy kása és végül kukoris és patkó. “A tor mindig a háznál volt. Rokonokat, vidékről is, keresztkomákat hívtak meg.” – “A torba egy családból csak egy ment, persze a vidékiek, ahányan jöttek, mind asztalhoz ültek”

1967-ben hozták a rendeletet, hogy a friss halottat a hullaházba kell azonnal kivinni. “Édesapám 1966-ban halt meg, még a háztól vittük ki, a háznál volt elbúcsúztatva is. A jó táncos Horváth Jani apját vitték először azonnal a hullaházba 1967-ben.”

Evvel megváltozott a temetés eddigi menetrendje is. Elmaradt a ravatalozás, a virrasztás, nem kellett már a halottat elvinni a templomhoz, végigénekelni az utat. Már a koporsót, fejfát , szemfedelet is kezdték úgy venni, a sírt is ásatták. “nem is emlékszem olyan koporsóra, amit itt csináltak.”

Korda tiszteletes temetésén

“Visszatért a lélek éji hazájába, indul már a test csendes nyugvására. Legyen a léleknek könnyű számadása, kiszenvedt testnek csendes, békés nyugvása. Légy boldog te hű lélek az új hazádban, találj üdvöt, örök üdvöt fenn a mennyországban.

ámen”

(vilmás gyűjtés.2021)

SK