A II. világháborúban elesettek:
Angyal János (1906. 8. 25-1945. 1. 15), Badics Ferenc, Baksa István honvéd (1913-1944. 5. 17),Bakai Ferenc honvéd (1910. 8. 15- ), Bácsai György, Berkes Vendel, Bognár István, Bokor János szakaszvezető (1919. 9.16-1943), Böjtös Sándor, Cingalak Lajos, Csordás József (1915-1944. 12. 15), Dcziergác József honvéd (1905-1946. 3 4)Domonkos József (1921. 9. 17-1946. 09 11), Filipovics József honvéd (1913. 7 13-1943. 3 15), Filipovics Mihály (1915. 8. 20), Futó István honvéd (1905. -1943. 08. 15), Füles József, Hárs Péter, Hepf Ádám (1910. 12. 24-1944. 12. 15), Hóka István honvéd (1903. -1943. 01. 16), Horváth Péter, Hosszú József tizedes (1921-1944. 10. 08), Inrei József honvéd (1919-1943. 03. 15), Jekisa János honvéd (1907.-1943. 01. 03), Kertész Vendel (1917. 9. 10-), Kisgyura István a 6. gyalogezred katonája volt., a doni-szakasznál, Osztrogorkánál vetették be, Rehonszkoje melletti légitámadásban kapott halálos sérülést. A Nagyezüst vitézségi érem tulajdonosa volt (1914. 6. 9-1942. 8. 7), Kisgyura Sándor (1914. 1942. 8. 7), Kishalmi József (1918-1945. 3. 15), Kisillés János tizedes (1913.-1943. 9. 15), Kisillés Sándor honvéd (- 1943. 1. 3), Makovecz József (1882,-1945. 3. 29), Marics Sándor (1906. – ), Molnár György (1912. – ), Murgás István (1907. 1944. 10. 15), Nagy Ferenc (1912.- ), Nagy János , Németh Gyula (1924. 5. 16-1945. 4. 7), Norográdecz Lajos (1922. 1944. 11. 14), Orsós Sándor (1922.- )Papp Imre , Papp György (1905. – ), Pálmai Ottó (1926.- ), Puskás Sándor (1926. 10. 26-1946. 4. 7), Rackó Lajos, Sörös János (1904.- ), Szabó György (1910. – 1945. 12. 15), Szüre József, Üst József, Varasdi István (1912. 1943. 1. 16), Vass János, Vass József (1903. 1944. 11. 15), Váradi Ferenc szakaszvezető (1915. 1943. 8. 2), Vékási János, Végh Ferenc, Viknyédi Győző, Zsobrák György (1905. -)
A Holokauszt áldozatai :
Barakonyi Andorné ( -1944), Bohenszki Aladár (1900.- 1945. -1. 15), Bohenszki Aladárné (1914. -1944. 5. 15), Bohenszki György (1929.-1944. 5. 15), Bohenszki Magdolna (1922.-1944. 5. 15), Hauszner Ilona, Hauszner Margit, Krausz Benőné (1870.-1944. 6. 15), Taub Géza (1891. 1944. 6. 15), Taub Gézáné (1897. 1944. 06. 15), Taub József (1920.- 1944. 6. 15), Taub Oszkárné (1896. 1944. 6. 15
A turulos emlékműről: Az I. világháborúban elesettek emlékére márványoszlopot állítottak, rajta egy turulszoborral a református kisiskola előtt. Az emlékmű leleplezése 1927. május 15-én volt. Mindkét templomban istentisztelet volt s utána ünnepélyes fölvonulás a szoborhoz, ahol dr. Jankovich Tihamér plébános és dr. Antal Géza ref. püspök tartottak avató beszédet. Utána Boros József községi bíró a község nevében átvette az emlékművet. Az emlékműre 41 hősi halott nevét vésték.
A II. világháborúban, a német -megszállás alatt a németek a turul nyakára tekerték a telefonzsinórt és így vezették át az úton a telefont a főhadiszállásig. A bolgárok bejövetele olyan gyorsan történt, hogy nem volt idejük leszerelni, így az első bolgár tank beleakadt a zsinórba és lerántotta a szobrot. Először az Luther utcában volt az egyik pajtában, majd átvitték az akkori jegyzőségbe. (mai óvoda). Ott volt kis ideig egy szekrény tetején. Onnan a mai Topogó udvarán levő istálló jászlába tették, szénával letakarták. Négy akkori kommunista elöljáró ezt megtudta, kivitték a kapuig, majd eladták MÉH-nek 400 Ft-ért, a megijedt átvevő ki is fizette. Ők meg elmentek áldomást inni a kocsmában. A turult meglátta három szobi gazda, föltették a szekerükre, elvitték a Szt . Imre utcába, és egyikük házának a terasza fölött leszedték a cserepeket, betették a szobrot és visszaigazították „Meg sem látszott, hogy hozzányúltunk a tetőhöz!”. Így várt a turul 56 okt. 23-ig. Akkor kibontották és föltették az eredeti helyére.
56 után szőrén-szálán eltűnt. Senki nem tudja, hogy ki vette le, vitte el és hova került.
A mai szobor Wéber Klára szobrászművész alkotása, melyet a rendszerváltozás után rendeltek meg.