Vilma-ház

Az 1948-as népdalcsoport és népi tánccsoport

Megemlékezésül leírom a somogyszobi néptáncosok neveit. (Sajnos csak múlt időben.) A tánckar betanítója Horváth Jani volt, a „Pinec” mellékneve volt. Ő az eredeti Gyöngyösbokrétás népi tánccsoporthoz tartozott. A II. Világháború utáni időben úgy döntött, továbbadja szülőfaluja fiataljainak a tánctudását. Megszervezte a somogyszobi népi táncosokat, kiválasztott és felkért bennünket a társulatába. A próbahelység a Vasutaskör volt. Jákoi Simon Géza bácsi segített a műsor szervezésekben, neki is szívügye volt a hagyományok ápolása. Citera kíséretet szolgáltatta: Nagy János, Dudás: Molnár Géza Táncosok: Horváth Jani- Károlyi Hugi; Horváth Erzsi- Váradi József; Vincze Zsuzsi- Pálfi Sándor; Sóla Bözsi- Csicskár József; Németh Bözsi- Horváth László; Galambos Erzsi- Orbán Sándor; Buzsáki Irénke- Kiss József. Legények öltözete: bőgatya, csizma, fehér vászoning, fekete mellény (lajbi), kalap, rajta a népviselethez illő szalag, derékon sarokra hajtott Bécsi-kendő. Lányok öltözete: bokrosing vászonból, kasmírkendő a vállon, derékon átkötve. Fél-kötény: alakjuk változó, hosszúkás, vagy kerekített, anyaga lehetett csipke, selyem, lüszter, de a színe mindig fekete! Hajunkban a népviselethez illő virágmintás selyemszalag, vagy a díszes somogyi- konty!

 

1.-kép: Szemben, üveggel: -Horváth Erzsbet Kiss Istvánné és Vincze Zsuzsanna Hohe Nándorné , a 2. képen szintén.

(kobak) Lábbeli: csizma, cipő (gombos), papucs. Kezünkben csipkés zsebkendő volt. Páros táncok mellett, külön a lányoknak párna, üveg, a „párna-tánc”, „üveg-tánchoz”. Sokat nevettünk az üveges-tánc próbáin, jó ezekre emlékezni! Jani jó humorú, viccelődő természetű ember volt, szívesen fogadtunk szót neki. Helyreigazításait nem sértően tette. Üveges tánchoz zöld színű fél literes, homorú aljú üveget használtunk. Félig kellett vízzel, vagy borral tölteni, mert ha csúszni kezdett a fejünkön, a folyadék ellensúlyozta. Közben a citerazene mellett tánc közben daloltunk is Fiuknak: kisszék- tánc, pásztor-tánc volt a szép látványos programjuk. Nemcsak helyben, hanem a környező falvakban és városokban is felléptünk. Ma már elképzelni sem tudnák, amit mi természetesnek vettünk, hogy anyáink elkísértek bennünket az esti próbákra! Velünk együtt derültek a próbák okozta légkörben. Téma szűkében soha nem voltak! A költő szavaival zárom soraimat. „Hol vagytok ti régi játszótársak? Közületek csak egyet is látok.” A fiúk közül már csak egy van az élők sorában. Lányok közül is csak a párom. Nem tudom az utódaink mire fognak emlékezni? Nehéz korban voltunk mi fiatalok, más értékrendünk volt és kísér bennünket az életünk végéig.

A 1948-as táncsoport

Hohéné Vincze Zsuzsanna
Somogyszob, 2006. VI. 16

Szobi népviselet a századfordulón

A képen a Gyöngyösbokréta táncosai az 1930-as  évek végén

AZ 1948-as NÉPDALCSOPORT ÉS NÉPI TÁNCCSOPORT ÉNEKEI
Horváth – Kiss Örzse néni közlése

TÁNCOK

Páros fordulás:
Pénteken este, szombaton este,
Kimegyek a babámhoz a sötétbe.
Kis ablakát megverem,
Kinyitani nem merem,
Kinyitja a szerelem

Üveg tánc:
Dunna, dunna, csipkés dunna,
Kilátszik a lábad ujja,
Sámit teszek lábad alá,
Úgy bajtotlok a dunna alá.

Párna tánc:
Haja, haja, gombos majoránna
Szép a kislány hajadon korába,
Én is szép voltam, most esztendeje,
Elhervasztott a babám hő szerelme.
Erre, erre, most ment éppen erre,
Haragszik, mert nem is nézett erre.
Ha haragszik, minek is jár erre,
Mit eszi a reszelt fene erre!

Kisszék tánc:
Somogyszobi lányok tyúkot ültettek.
A tyúk alá harminchat tojást tettek.
Harminchat tojásból csak egy csibe kelt,
Az is kappan lett.
Somogyszobi lányok, mi lesz veletek.

Kanász tánc:
Hüccs ki disznó a berekből,
Csak a füle látszik.
Kanász bojtár a bokorba
Menyecskével játszik.
Édes rózsám mit főztél?
Tüdőt káposztával.
Mivel rántottál bele?
Csiga- biga hájjal.