A háborúba bevonulók száma: 304, a hősi halottaké: 37, a hadiözvegyeké: 22, A hadiárváké: 10. Az i. világháborúban elestek: Antalics György, Antalics Illés, Ágh Ferenc, Bódis János, Czippán Ferenc tűzmester, Csiszlér József, Horváth József, Kakuszi Vendel, Kasza Sándor őrvezető, Katona István, Kertész István, Kertész János, Kiss József (1882-1915. okt. 17), Kiss Vendel, Kisgyura József (1897. 10. 18-1910.10.), Mezei Ferenc, Mészáros János, Nagy József , Németh Károly, Pálfi Ferenc, Pálfi Ferenc, Pálfi János,Pálfi József, Pucsek István, Puskás István szakaszvezető, Puskás Sándor szakaszvezető, Rácz István, Sóla József, Szántó Ferenc, Szűcs József, Törzsök János, Varasdi István, Varga István, Vas József, Vezdén István, Vörös Imre, Zsoldos József.
.
.I. világháború rövid története Somogyszobon
(Zárójelben a Ház gyűjteményéből)
1914. július 26-án kiütött a világháborúba 304-en vonultak be, köztük a falu vezető rétege is. A református lelkész, Németh Károly , a református tanító, Kulcsár Gyula, 2 katolikus tanító, Péczer Tivadar és Károly Imre, a bíró, Boros József, az állomásfőnok, Birkás József, az adóügyi jegyzó, Hosszú József és Mayhoffer Ödön földbirtokos, bankár, földbérlő. Behívták az iparosokat, szolgáltatókat, gazdákat.
A hiányzó munkaerő pótlására a kormány hadifoglyokat rendelt a faluba, akik közül az orosz váltak be leginkább. Már 1915-ben az itthon maradottakra beszolgáltatási kötelettséget vetettek ki. ( beszolgáltatási fölhívás) De másképpen is terhelték a falusiakat. A Vörös Kereszt levélben pénzt kért a családoktól a fronton harcoló katonák karácsonyi megajándékozására, a felejthetetlen pillanatok megörökítésére fényképezőgép reklámszorólapokat küldtek a frontra a katonáknak minisztériumi engedéllyel az ügyeskedők. (levél, boríték eleje, kitöltetlen csekk és a szorólap) A termelésből elvont munkaerő miatt hamar sok minden hiánycikk lett. (Nem lehetett a festéket rögzítö vegyszert sem kapni, az ekkor festett fonalak fognak :pl szőttes) Bevezették a jegyrendszert. (cukorjegy).
Volt család, melyből mind a 4 fiút behívták, vagy olyan is, hogy apát a 3 fiával.
A háborúban elesettek száma 41 lett, hadiözvegy 37, hadiárva 10. Sokan haltak meg a fronton szerzett betegségben már itthon. Három katona nyerte el a vitézségi rendet: Antalfi József , Pálmai Ferenc és 1 ismeretlen.
Elásott puska, elkorhadt farészekkel
A front összeomlása után sok katona magával hozta a fegyverét és a kaszói erdőben a vadakat lődözték ki (rozsdás, elásott puska), míg a megalakult munkástanácsok megfékezték őket. Ez az időszak már az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság ideje volt. ”A futkározó népbolondítók azonban állandóan gondoskodtak a falu nyugtalanításáról„-Írja Németh Károly lelkész önéletrajzában. aki nagyban hozzárult a nyugalom és rend helyreállításához.
Az elesett hősöknek a község fekete gránit emlékművet állíttatott, rajta egy bronz turullal. A 41 halott katona nevét vésték rá és egy verset. Az emlékmű leleplezése 1927. május 15-én történt. Évente május utolsó vasárnapját, a hősök napját a község itt szokta megünnepelni felekezeti különbség nélkül.
