kép: gyónás a fronton karácsonykor(vilmás gyűjtés)
1942. december elején a somogyszobi gyerekek Kulcsár igazgató úr irányításával cipődoboznyi csomagokat készítettek, ami nem haladhatta meg az 1kg-t. A dobozokban apróságok voltak, mire gyűjtöttek a gyerekek. „Aztán kellett írni hozzá tábori lapot, az volt a cím: hogy Az ismeretlen katona bácsinak, aki nem kapott ma levelet. Én kettőt is írtam, mind a ketten válaszoltak .”
„Kedves Erzsike ! A katona bácsik szívesen olvasták a hozzájuk írt jó kivánságaidat. Nagyon kedves vagy, hogy gondolsz ránk itt, az idegen földön. Mivel több katona bácsi volt, aki nem kapott ma levelet, így az összesünk nevében mondok köszönetet kedvességedért, úgy neked, mint kedves leveled aláiróinak. Mi is hasonlókat kívánunk nektek, kérjük a magyarok Istenét, hogy áldja meg a hozzátok hasonló kislányokat mind a két kezével. Sok üdvözletet küldenek a katona bácsik.”
Az egyik, ő somogyszobi volt, nem tudom, miért magázott: „Kedves Erzsike! Az ismeretlen katona bácsi nem egészen ismeretlen katonához került, mert éppen somogyszobihoz került. Bajtársaim nevében őszinte köszönetemet küldöm mindazoknak, akiknek a lapot aláírták. Remélem, imádságukat meghallgatja az Isten, csak továbbra is szeretettel gondoljanak ránk, imádkozzanak értünk. Katonaszívem teljes melegével üdvözlöm azokat, akik a lapot aláírták: Váradi szakaszvezető”
(Váradi Ferenc szakaszvezető (szül.1915. – megh. 1943. 08. 02),
(a lapok magántulajdonban vannak)
(vilmás gyűjtés)
SK