Farsang Somogyszobon
A farsang bajor-osztrák jövevényszó: a „vaschang”-ból származik. Első írásos jelentkezését 1283-ból bajor-osztrák adatokból ismerjük. Mo.-on a farsang kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás eredményeként…Legjellemzőbb eseménye az → álarcos, → jelmezes → alakoskodás, amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul. Leggyakrabban adománygyűjtő szokással kapcsolódik . (Magyar néprajzi lexikon)
A farsang vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Ez az időszak a mulatságok és a lakodalmak ideje. Zárónapja a húshagyókedd.
Általában a farsangi időszakban tartották meg a lakodalmakat. A hosszabb előkészülést kívánó mulatságok nem lehettek a mezőgazdasági munkák rovására. Mivel egy -egy család rokonsága nagy volt, így szinte az összes szobi református részt vett egy-két lakodalomban a farsangi időszakban, ami akár két napig, de sokszor három napig is eltartott.
http://vilmahaz.hu/2018/02/08/farsangi-lakodalmak/
Somogyszobon nem volt a hagyományos értelemben vett fonó. A reformátusok a KIÉ-ben (Keresztyén Ifjak Egyesülete), a katolikusok a KALÁSZ-ban (Katolikus Asszonyok – Lányok Szövetsége) jöttek össze egy-egy teadélutánra, beszélgetésre, tanulásra. De ebben az időszakban szórakozásként a lányok, barátnők, unokatestvérek összejöttek egy-egy délután valamelyiküknél hímezni, kézimunka -mintákat cserélni. „Vitték a szép szőttesekben az enni -és innivalót, egymást kínálgatták, énekeltek, beszélgettek, így mulattak.”
A színdarabok rendezését, néptáncok betanulását is erre az időszakra tették. ( Kulcsár Gyula rendezésében a : K. Pap János : A harag, Kodolányi János: Végrendelet, vagy a szobi keletkezésű darab, A szobi fehér rózsa, melynek zenéjét Kulcsár Gyula szerezte.)
A férfiaknak is megvolt a beszélgetésre, olvasásra, mulatságra a lehetőségük a Vasutaskörben, Iparoskörben, Olvasókörben.
Krisztus 40 napos böjtjének emlékére tartott nagyböjti időszakot megelőző, utolsó farangi napon, húshagyókedden a reformátusok is kiadósabban főztek, húsoskáposztát, csülkösbabot készítettek, ehhez fánkot sütöttek. A fánk „pazarlós”, ünnepi tésztának számított, készítése kényes volt, sütéséhez sok zsír kellett. „Fánkot csak húshagyó kedden sütöttek.” Vittek kóstolót a keresztgyereknek, komáknak, keresztszülőknek.
A szobiak nem emlékeznek arra, hogy a két háború közötti időben húshagyókedden jártak volna maszkások. „Berzencéről jött mindig egy cigány család, ők maszkának öltözve járták a falut.” Csak pénzt fogadtak el. „Sokan nem engedték be őket. Mi midig beengedtük őket.”
A II. világháború után halványultak a vallási különbségek a szokásokban is. Főleg a reformátusok vettek át szokásokat a katolikusoktól. Somogyszobon is egyre több fiatal öltött jelmezt. „Húshagyókedden jártak a maszkák, minden házhoz bementek, főleg a lányos házakhoz. Különböző ruhákba öltöztek: népviseletbe, cigányöltözetbe, kéményseprőnek, deáknak, katonának.”
Kép: Az 1950-es évek elején Perényi Istvánka , Somogyszob első óvónője rendezett a gyerekekkel farsangi felvonulást az óvodától a futballpályáig, ahol játszottak és uzsonnáztak a gyerekek.
Az 1950-évek végén már szinte csak a gyerekek járták a falut maskarába öltözve, fejükre selyemharisnyát húztak, szemet, szájat pingáltak maguknak, fakanalat tartva a kezükben. Tartották azt a szokást, hogy nem szólaltak meg, a háziaknak ki kellett találniuk, ki kicsoda, kinek a gyereke. Filléreket kaptak és fánkot húztak a fakanalukra.
Mára már ez a szokás is lassan elhal.
(vilmás gyűjtés)
SK