Vilma-ház

Szobon volt lelkész 1917-1927-ig Németh Károly

Szobon volt lelkész 1917-1927-ig Németh Károly Józanágh Zsigmond halála után.

Németh Károly 1889. évi július hó 6-án született Darányban, édesapja Németh Péter, szíjgyártó iparos, aki Darányban telepedett le. Édesanyja Illés Terézia. A szülők 1888-ban kötöttek házasságot, a család mind a két ága visszamenőleg 200 éven keresztül adott lelkészeket Somogynak. Károly elsőszülött fiú volt, fiútestvére, Sándor 9 éves korában meghalt. Károly elemi iskoláit Darányban végezte, majd Csurgóra került. Lelkész, tanító rokonok segítették a megélhetésben, előmenetelében. “Matolcsy Istvánék (anyai ágon rokon) magukhoz vettek lakásra, és a konviktuson (étkeztető intézmény) kosztoltam. A második évben bekerültem az internátusba, és ott laktam megszakítás nélkül végig. Kaptam annyi alapítványt, hogy a díjfizetés kitellett belőle, a konviktuson pedig ételhordó, majd provisor (élelmező biztos) lettem, amiért ingyen kosztat kaptam. A tandíjamat és egyéb kiadásaimat magántanítványok vállalásával szerzett instruktori (oktató, házi tanító) díjakból fedeztem. Volt néha 3- 4 tanítványom is. így teljesen saját erőmből tanultam végig második osztálytól a középiskolát.”

Csurgóról Debrecenbe ment tanulni. „Zsebemben mindössze 20 koronával. Szüléimre nem támaszkodhattam. Akkor már meg is értettem az ő nehéz birkózásukat az élettel” Néhány hónap múlva bekerült bentlakásba, és kedvezményes konviktust (étkezés)kapott, és tandíjbefizetési haladékot. Most is voltak magántanítványai. Dr. Matolcsy László tanár tanácsára két félévet a németországi a Halléban (an der Saale) az egyetemen tanult Kassai-Kubinyi pályázat segítségével, majd ismét Debrecenben folytatta tanulmányait. A kápláni vizsgát 1912-ben tette le. Szeghalomra került két évre káplánnak. 1914. októberében Füzesgyarmatra rendelték adminisztrátornak. Visszavágyott Somogyba, ahol Alsókban unoka-nagybátyja, Németh Zsigmond mellé került káplánnak. Az iskolai tanítás is az ő feladata lett a hadba vonult tanító helyett. 27 hónapot szolgált itt. 1917-ben a somogyszobi presbitérium egyhangúlag megválasztotta lelkészüknek. 1917. augusztus 19-én megtörtént a beiktatása is.

Kép: Németh Károly 1918-ban uniformisban (vilmás gyűjtés)

A parókia rendbetétele még be sem fejeződött, amikor 1917. október végén tábori lelkészi szolgálatra hívták be a pozsonyi V-ik hadtesthez. Itt szolgált egészen az összeomlásig. 1918. december 1-jén szerelt le, itthon  zavaros állapotok fogadták. Pap, tanító nem volt a faluban, a férfiak nagy része még nem jött haza a fogságból  vagy meghalt a háborúban, Első dolga volt a gyülekezet megerősítése. A hadifogságban levő Kulcsár Gyula tanító helyett annak hazajöveteléig az iskolában minden tantárgyat tanított két éven át. Ez az időszak már az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság ideje volt. ”A futkározó népbolondítók azonban állandóan gondoskodtak a falu nyugtalanításáról. Nem tetszett nekik a viszonylagos nyugalom, és főképpen az, hogy a papra hallgat a nép”. Megakadályozta a jegyzők elküldését, az iskola lefoglalását, visszaadatta az urasági vadőrök fegyverét, kijátszotta a kötelező marha- beszolgáltatást. Nyíltan hirdettem a nemzetköziséggel szemben a magyar kötelességeket. Tanuljuk meg előbb a Himnuszt és a Szózatot, azután van csak joga valakinek internacionális dalokat énekelni! “. A nemzetőrségnek és a nemzeti tanácsnak is az elnöke lett, de ezt hamar kivették a kezéből, mert megbízhatatlannak tartották. Március közepe után már a munkástanács irányította a falut ,“ A gyülekezet törzse mellettem állott hűséggel. A templom mindig zsúfolva volt. Még az itt állomásozó dombóvári vasas zászlóalj is felekezeti különbség nélkül, tömegesen látogatta a templomot, talán kíváncsiságból, talán kémkedésből.”

1919. április 24-én feleségül vette Zyzda Máriát, Zyzda Zsigmond állampénztári főtanácsos lányát, Tapolcán volt az esküvő, magánháznál, mivel ott nem volt templom. Házasságukból egy leány született.

Kép:Az eddig legrégibb ismert szobi konfirmációs kép, középen Németh Károllyal (vilmás gyűjtés)

Még két évig tanított az iskolában minden tárgyat, a vallástant pedig mindvégig, míg Szobon szolgált. A fiatalokkal való foglakozásra nagy hangsúlyt fektetett, ebből a szolgálatból nőtt ki az ifjúsági egyesület megalakításának gondolata, ami a somogyszobi KIE (Keresztyén Ifjak Egyesülete) megalakulásához vezetett 1926-ban. 1921-ben az egyházmegyei közgyűlés Somogyszobhoz csatolta Nagyatádot, amit aztán fiókegyházzá szerveztek. Fölvetődött egy templom építésének gondolata  is Atádon. Ötévi díjtalan munka jutalmául az atádiak egy szép palásttal lepték meg, amit Kovács Gyuláné, özv. dr. Raiczy Gézáné és Kuun Juliska adott át a szobi templomban 1926 karácsonyán.

1 kép:1921-es iskolai kép Németh Károllyal (vilmás gyűjtés),

2-kép: Németh Károly gazdákkal a segesdi hegyen (vilmás gyűjtés)

A  hadbavonult harangot 1922-ben, az orgonasípokat 1923-ban pótolták. 1924-ben hozzá láttak a kántortanítói lakás és iskola tatarozásához. 1926-ban irodát, magtárat, mosókonyhát építettek a parókián. Ebben az évben renoválták a templomot, a templomtornyot újra fedték és a tanítói lakás melléképületeit szintén tatarozták. Mindezt sok közös munkával. Megalakult a KIE, 1926-ban. Megalakították a Hangya Szövetkezetet, melynek elnöke lett, átvette a Polgári Olvasókör vezetését is, iskolának, gyülekezetnek új pecséteket csináltatott.

Németh Károly aláírása és iskolai pecsét(vilmás gyűjtés)

1927-ben széleskörű, kétnapos konferenciát szervezett Németh Károly Somogyszobon a környék lelkészpásztorainak bevonásával. Meghívták Czeglédy Sándort, dr. Vass Vince pápai tanárokat, Tildy Zoltánt, Töltéssy Zoltánt, Bereczky Albertet mint lelkésztársakat.Esténként a szorongásig zsúfolt templomban szóltak az előadók a gyülekezethez.”

10 évi szobi szolgálat után 1927. augusztus 28-án Keszthelyre egyhangúlag megválasztották lelkésznek, ezt távozása előtt egy héttel közölte a szobi hívekkel, sértődést és megdöbbenést kiváltva belőlük.

Csontos Béla kezdte meg Keszthely és környéke megszervezését, bejárta a vidéket, összetoborozta a híveket, és mint fiókegyházakat: Tapolcát, Sümeget Keszthelyhez csatoltatta. Ezt a kiváló kezdeményezést kellett elmélyíteni és megszilárdítani” . Ötévi munka után elkészült a templom és parókia Keszthelyen, melyet jó barátja, Szeghalmy Bálint, Nagyváradról indult építész díjtalanul tervezett. Antal Géza püspök úr szentelte fel 1932. június 26-án, az ünnepségen ott volt Móricz Zsigmond is. A toronyba kerülő harangot “Gályarabnak” nevezték el, az elhurcolt régi papjaik emlékére.

Kép: A keszthelyi templom (ref honlap)

A második öt esztendő a fiókegyházak templomainak a megépítésével telt el, amelyeket szintén Németh Károly építész barátja, Szeghalmy Bálint tervezett. Mind a három templom építésében részt vettek a gyülekezetek, prespiterek, sőt még a pap is, fizikai munkával is. A reformátusok és az evangélikusok közös templomai, 1936-ban a tapolcai, 1937- ben a sümegi került átadásra ünnepélyes keretek között. Sümegi templomot Medgyasszay Vince és evangélikus részről Kapy Béla püspök urak szentelték fel .

1 kép: Tapolcai templom (ref. honlap) 2. kép: Sümegi templom, (ref-ev. honlap)

A három templom elkészültével, a gyülekezet bensőséges ünnepélyt rendezett a lelkipásztor 10 éves helyi és 25 éves palástos szolgálata fordulóján. Tógát, palástot ajándékoztak neki, gróf Teleky Béla főispán a kormányzó elismerését közvetítette Németh Károlynak a gyülekezet és presbitérium előtt.                                                                                                                                                                                   Megindították a Balaton-menti fürdői istentiszteleteket, amiknek irányítását később a balatoni fürdőmisszió vette át. Rendszeresítették a hévízi istentiszteleteket is. Hévizen és Balatonmárián is templomot szándékoztak építeni, de erre már nem kerülhetett sor a közelgő háború miatt. Németh Károly presbiteri konferenciákat kezdeményezett 1934-ben az egyházmegyében, mely mintául szolgált Somogyszob, Bolhás, Görgeteg, Csokonya, Visonta, Lábod, Segesd, Ötvöskónyi, Böhönye, Nagykorpád, Kutas, gyülekezeteinek is a későbbiekben. Ezeken a konferenciákon mint szervező vagy mint vezető- gazda, besegített éveken át.

Mindezeket a mozzanatokat és azok részleteit a presbiteri jegyzőkönyvek őrzik, amiknek szerkesztésére mint a gyülekezetek egyetlen hiteles okmánytárára mindig súlyt helyeztünk Szobon is, Keszthelyen is”. Az egyházmegye életében több megbízatást és tisztséget viselt, így volt 6 évig körlelkész, 6 évig számvizsgáló, 1922-ben tanácsbíró, majd 24-ben aljegyző, egyházkerületen kerületi képviselő, majd 1936-ban aljegyző lett, a konvent megbízásából pedig adóalapi bizottsági elnök. 34-ben újra tanácsbíró, 1942-ben a csurgói kollégium igazgatóságának ügyvezető elnöke.

Tükörcserepek, ahogyan egy csurgói öreg diák látta. (Kaposvár, 1939. (Csurgói Könyvtár X. füzet) ) címen írta meg visszaemlékezéseit a szobon eltöltött időkről, a gyülekezet múltjáról, közös munkájukról.

Somogyszobbal sem szakadt meg a kapcsolata, itt volt A-ék esküvőjén is. Egy emlékező mondja, hogy nagymamája disznóvágáskor, szüretkor mindig vitt kóstolót Keszthelyre.  Leánya egy orvoshoz ment férjhez, nemsokkal házasságkötése után méhen kívüli terhességbe meghalt. Fiatalasszony leányuk tragikus halála  sötét árnyékot vetett hátralevő életükre.

Többször lett volna alkalmam másfelé menni, de úgy éreztem, hogy Isten ide rendelt, és itt kell maradnom. Jelenleg újra katonai szolgálatot is teljesítek mint a hévízi 525. hadikórház tábori főlelkésze . 1943. május 3.”

Kép: Darány honlapjáról az idős Németh Károly

1951-ben esperessé választották, 1956-ban vonult nyugdíjba, 1976-ban halt meg. Hamvait a keszthelyi református templomban helyezték el utolsó kívánságának megfelelően..

SL

Kapcsolódó linkek:

Nagy József lelkész hazahozatala Amerikából

A somogyszobi reformátusok 40 éves babyloni fogsága

(Forrás: Németh Károly önéletrajzi írása, Darány honlapja, keszthelyi, tapolcai , sümegi református netes oldalak, korabeli újságcikkek, vilmás gyűjtés.)SK